A DemNet és a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont tanulmánya a lakhatás financializációját, azaz a pénzügyi, befektetési és profitlogika háztartásokra gyakorolt hatását vizsgálja. A lakhatás financializálódásának sokféle megjelenési formája ismert, attól függően, hogy egy adott országban milyen a lakhatás intézményi – szabályozási – tulajdoni környezete. A tanulmányban a financializáció fogalmának tisztázása

Az Európai Bizottság 2018 márciusában olyan javaslatcsomagot publikált, ami az EU területén külön adót vetne ki a nemzetközi internetes vállalatok digitális szolgáltatásaira. A Bizottság kutatása szerint ugyanis az ilyen vállalatokat csak átlagosan 8,9 százalékos tényleges adókulcs terheli, míg a hagyományos nemzetközi üzleti modellek szerint működőket 23,2 százalékos – így aránytalanul

A világ országai több mint száz éve kötnek egymással adóegyezményeket bilaterális alapon, a gazdasági, kereskedelmi és diplomáciai kapcsolataik serkentése érdekében. Ezek az egyezmények a nemzetközi adórendszer alapvető építőelemei, melyek jelentősen befolyásolhatják az egyes országok adóbeszedési kapacitásait. Az utóbbi évtizedekben a külföldi működőtőke-befektetések globálisan növekvő mértéke az ilyen kettős adóztatási egyezmények

Az államok gyakran rászorulnak arra, hogy magánforrásokat vonjanak be közfeladatok ellátásába vagy nagy közberuházások megvalósításába. Ezt a célt szolgálják az állami és a magánszféra partnerségére épülő (úgynevezett Public-Private Partnership, röviden PPP) konstrukciók is. A PPP-k olyan állami garanciákkal ellátott hosszú távú szerződések, melyek keretében magánvállalatok nagy infrastrukturális projekteket valósítanak meg

Európa kormányai vezetik azt a lefelé tartó globális adóversenyt, ami a jelenlegi tempó mellett oda fog vezetni, hogy a vállalati adók mértéke 2052-re világszinten eléri a nullát. Az adóelkerülésről szóló tanulmánysorozat ötödik részében 18 ország vizsgálata során azt találtuk, hogy ezek közül 12-ben csökkentették vagy a közeljövőben csökkenteni tervezik a

Ki fizet adót Közép-Kelet-Európában? Hogyan adóznak a legnagyobb vállalatok Közép-Kelet-Európában? Kik fizetnek adót Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Lettországban, Szlovéniában és Bulgáriában? A DemNet Alapítvány ezekre a kérdésekre kereste a választ a londoni Finance Uncovered oknyomozó újságíróival és a vizsgált országokban az adóigazságosság témájával foglalkozó civil szervezeteivel közös tanulmányban. Míg az elmúlt években kirobbant

Az elmúlt években forráspont közeli helyzetbe került az adózásról szóló vita Európában, és szinte alig volt olyan hónap, amikor nem látott napvilágot egy-egy, a multinacionális vállalatok adómegnemfizetési gyakorlatát firtató cikk, vagy elemzés. A jelenség globális jellegére, valamint annak erkölcsi-etikai vetületeire is egyre több szakmai anyag világít rá, hangsúlyozva, hogy bár

Az elrejtett profitokról, az adóelkerülés globális jelenségéről szóló tanulmánysorozat második része 15 európai uniós országban, köztük Magyarországon vizsgálta a kormányok adóelkerülés ellen tett konkrét lépéseit, és elkötelezettségüket az átláthatóság megteremtése mellett. A nemzeti szintű szakpolitikák vizsgálata mellett a tanulmány áttekinti azt is, hogy a vizsgált országok kormányai hogyan viszonyulnak a

Az adóigazságosság témaköréhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak. Eszköztár az igazságos adózásért (pdf)