Az elmúlt években forráspont közeli helyzetbe került az adózásról szóló vita Európában, és szinte alig volt olyan hónap, amikor nem látott napvilágot egy-egy, a multinacionális vállalatok adómegnemfizetési gyakorlatát firtató cikk, vagy elemzés. A jelenség globális jellegére, valamint annak erkölcsi-etikai vetületeire is egyre több szakmai anyag világít rá, hangsúlyozva, hogy bár a vállalatok döntő többsége jogszerűen jár el, amikor a jogi kiskapukat és az adóparadicsomokat kihasználva egyszerűen nem, vagy alig fizet adót egyes országokban, ez a fajta adómegnemfizetés mára már olyan méreteket öltött, hogy egyre többen tartják azt erkölcstelennek és nemkívánatosnak.
A témára háruló közfigyelemnek köszönhetően ráadásul egyre több a megoldási javaslat és a politikai ígéret is a botrányok okainak kezelésére: a G20 nyilatkozatok, az OECD projektjei, az EU akciótervei, és más kormányzati bejelentések mind azt ígérték, hogy hadat üzennek az adózás alóli kibújás problémakörének. A jelenség ugyanis globális, de nem mindannyiunkat érint egyformán. Egyre nyilvánvalóbbá válik ugyanis, hogy bár a világ polgárai mind magas árat fizetnek a globális adórendszer válsága miatt, a fejlődő országokat a jelenség fokozottan sújtja. A fejődő országok ugyanis több tekintetben is jobban ki vannak téve az adózás alóli kibújás negatív hatásainak, mint a fejlett országok.
A botrányok jó része erős szálakkal kötődik az Európai Unióhoz és annak tagállamaihoz, de az EU vezetői azt állítják, már közel a megoldás. De mi történik valójában? Mi az Unió szerepe az igazságtalan globális adórendszerben, és a vezetői tényleg a megoldáson dolgoznak? Jelen tanulmány – mely már a harmadik a sorban – az EU szerepét vizsgálja a válságban, konkrét megoldásokat is ajánl. A tanulmány a 14 vizsgált tagállamot négy elv alapján hasonlítja össze: a fejlődő gazdaságokkal adóügyben kötött szerződéseit; a politikai elkötelezettségüket és hajlandóságukat arra, hogy véget vessenek a fiktív vállalatok rendszerének; a transzparencia iránti elkötelezettségüket, és nem utolsó sorban azt, hogy a nemzetközi adószabványok megtárgyalásaiba bevonnák-e a fejlődő országokat. A tanulmány ezen kívül az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerepét is vizsgálja az ügyben.
A Eurodad koordinálásával készült tanulmányban a DemNet a Magyarországról szóló fejezetet készítette.