A világ országai több mint száz éve kötnek egymással adóegyezményeket bilaterális alapon, a gazdasági, kereskedelmi és diplomáciai kapcsolataik serkentése érdekében. Ezek az egyezmények a nemzetközi adórendszer alapvető építőelemei, melyek jelentősen befolyásolhatják az egyes országok adóbeszedési kapacitásait.
Az utóbbi évtizedekben a külföldi működőtőke-befektetések globálisan növekvő mértéke az ilyen kettős adóztatási egyezmények számának növekedését hozta magával. Bár az adóegyezmények eredeti célja az adóztatási jogok tisztázása a szerződő felek között és a kettős adózás megszüntetése és megelőzése, gyakran éppen ezek a szerződések teszik lehetővé a kettős nem-adózást és a multinacionális vállalatok különböző adóelkerülési gyakorlatait. A globális vállalatok agresszív adótervezésük során gyakran használják ezeket az egyezményeket arra, hogy csökkentsék az adóterheiket azokban a fejlődő országokban, ahol a nyereségüket megtermelik.
Az utóbbi években megszaporodott azon adóegyezmények száma is, amelyeket Magyarország kötött különböző fejlődő országokkal. De mit tartalmaznak ezek az egyezmények? Mennyire igazságosak, és mennyiben segítik a fejlődő országokat? Ennek elemzésére tettünk kísérletet hat adóegyezmény részletes vizsgálatával.
A tanulmány az Európai Unió támogatásával, a Citizens for Financial Justice c. projekt keretében készült.
Adók és jogok – Magyarország adóegyezményeinek hatása a fejlődő országokra (pdf)