A koronavírus hatásai
Globálisan csaknem minden második munkavállaló megélhetését veszélyezteti a koronavírus-járvány egy új kutatás szerint. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labor Organization – ILO) becslése alapján a világ összes, nagyjából 3,3 milliárd munkavállalója közül 2 milliárd dolgozik informális keretek között, gyakran egyéni vállalkozóként vagy határozott idejű szerződéssel, az ő béreik pedig átlagosan 60 százalékkal estek vissza a válság első hónapjában.
Közülük nagyjából 1,6 milliárd ember – a globális informális szektorban dolgozók nagyjából háromnegyedének – megélhetése van most veszélyben rövid távon is. Számukra a munka elvesztése nagyon rövid időn belül éhezéshez és fizetésképtelenséghez vezethet, és ugyanez igaz számos kisvállalkozásra, amelyeknek nincsenek tartalékaik, és hitelt sem kapnak a jelenlegi helyzetben.
Az informális szektorban dolgozók számára Afrikában és Latin-Amerikában volt a legsúlyosabb hatása a járványnak, ugyanis ezekben a régiókban összesítve 81 százalékkal esett vissza az informális szektor dolgozóinak jövedelme. Az informális szektor válság által érintett munkavállalói között felülreprezentáltak a nők: amíg ugyanis a nők 42 százaléka dolgozik olyan iparágban, amit súlyosan érint a járvány, a férfiak körében ez az arány csak 32 százalék.
Az ILO előrejelzése alapján a relatív jövedelmi szegénység (azok aránya, akiknek jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 50 százalékát) jelentős növekedésére kell számítani a világban az informális szektorokban dolgozók körében. Ez átlagosan 34 százalékos növekedést jelent globálisan, ugyanakkor regionálisan és jövedelmi helyzettől függően is változó, hogy milyen tendenciákra lehet számítani.
Gazdasági hatások
Jövedelmi szinttől függően a gazdagabb és a szegényebb országokban nő majd leginkább a szegénység az informális iparágakban dolgozók között (28-ról 80 százalékra és 18-ról 74 százalékra), a közepes jövedelmű országokban ehhez képest mérsékelt növekedés várható (26-ról 47 százalékra). Az ILO mind Afrikában, Amerikában, Európában és Közép-Ázsiában 80 százalék feletti relatív jövedelmi szegénységre számít, egyedül Ázsiában és a csendes-óceáni régióban várható mérsékelt növekedés.
Az ILO becslése szerint az 2020 első negyedévében a munkaórák globális 4,5 százalékkal estek vissza 2019 negyedik negyedévéhez képest, ami 130 millió teljes munkaidős állásnak felel meg 48 órás munkahéttel számolva. 2020 második negyedévében a visszaesés tovább folytatódik, és a becslés szerint a válság előtti negyedévhez képest a visszaesés a 10,5 százalékot is elérheti. Ez 305 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő visszaesést jelentene, ami jóval nagyobb veszteség, mint amennyit az ILO első becslése jelzett előre (195 millió munkahely).
A koronavírus egyesült államokbeli és brazíliai gyors terjedése miatt a munkahelyek tömeges megszűnése által leginkább érintett régiók az amerikai kontinensen voltak, de Európában is komolyan megérezte a járványt a kölcsönzött munkaerő és az egyéni vállalkozók is, amellett hogy már itt is megindult a határozatlan idejű szerződéssel dolgozók elbocsátása is.
Az amerikai kontinensen az ILO előrejelzése szerint a járvány előtti időszakhoz képest 12,4, Európában és Közép-Ázsiában 11,8 százalékkal esik vissza a munkaórák száma. Az informális szektorban dolgozók jövedelme a munkaórák visszaesése következtében Afrikában és Amerikában 81; Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben 21,6, Európában és Közép-Ázsiában pedig 70 százalékkal esett vissza. A kínai gazdaság újranyitása az ILO szerint globális léptékben is érezhető javulást jelentett a munkaórák számának növekedése és a megélhetési gondokkal küzdők számának csökkenése formájában. A nyitás következtében világszerte 81-ről 68 százalékra csökkent a munkavállalók aránya, akik olyan országban élnek, ahol egyes cégek nem tarthatnak nyitva a korlátozások miatt.
A világ többi részén érvényben lévő szigorúbb kijárási korlátozások miatt elmélyülő gazdasági válság az ILO becslése szerint több mint 436 millió vállalkozást érint. Iparági szinten leginkább a kereskedelem (232 millió vég), a feldolgozóipar (111 millió cég), a turizmus és vendéglátás (51 millió cég), és az ingatlanpiac (42 millió cég) érintett a tanulmány szerint. Globálisan a kiskereskedelemben dolgozók több mint 70 százaléka kisvállalkozó vagy egyéni vállalkozó, ugyanez az arány a turizmus és vendéglátásban 60 százalék, ami az ILO szerint azért különösen fontos, mert ezek az emberek nagyon gyakran segítség nélkül maradnak a jelenlegi helyzetben.
Guy Ryder, az ILO vezérigazgatója szerint a világ legsebezhetőbb munkavállalóinak súlyos helyzete miatt a kormányoknak világszerte ki kellene terjesztenie a mentőcsomagjukat úgy, hogy a kisvállalkozások és az informális gazdaságban dolgozók számára is elérhetőek legyenek a támogatások.
Ryder szerint a járvány megfelelő alkalom arra, hogy a munkaviszonyokat is biztonságosabb alapokra helyezzék a világ kormányai. “A világjárvány megmutatta mennyire bizonytalan, törékeny és egyenlőtlen a világunk. Általában azt mondják, hogy a vírus nem válogat abban, hogy kit fertőz meg, és ez orvostudományi értelemben igaz is. A járvány mindenkire veszélyes” – mondta Ryder, aki szerint ugyanakkor a gazdasági és társadalmi hatásokat figyelembe véve a járvány nagyon komolyan diszkriminál, és ezt főleg főleg a munka világának alján lévők érzik meg, akik nagyon kiszolgáltatottak, és nem rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal sem, amik egy normális élethez a szerencsésebbek számára elengedhetetlenek.
Az ILO vezetője azt is elmondta, reméli, hogy a kormányok ezért tesznek azért, hogy a járvány után ne a bizonytalan munka világa térjen vissza. Mi is ezt reméljük.[:]