Keresés
Close this search box.

Merész vállalások, ambiciózus tervek: új vizekre evezett az idei Generation Equality Forum a nemek közötti egyenlőség terén

UN Generation Equality Forum

Mit tudunk jobban vagy másképpen csinálni annak érdekében, hogy olyan világot teremtsünk, ahol nőként ugyanakkora esélyekkel indulhatunk, mint a férfiak? Milyen konkrét ötletekre, tevékenységre lenne szükségünk ahhoz, hogy felgyorsítsuk a fejlődést és valódi változást érjünk el a nemek közötti egyenlőség valamennyi aspektusában? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az ENSZ nemek közötti egyenlőségével foglalkozó szerve, a UN Women, a több napig tartó Generation Equality Fórumon.

Miért nehéz tényleges változást elérni a nemek közötti egyenlőség terén?

A nők jogaival és a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolásával foglalkozó konferenciákat, agendákat és hasonló tevékenységeket látva sokszor lehet az az érzésünk, hogy míg a cél fontos és támogatandó, addig konkrétumok terén csak nagyon lassan érünk el bármilyen változást. A konferenciákat összesítő dokumentumok gyakran csak a célokat fogalmazzák meg részletesen, a javaslataik viszont túl általánosak és nehezen alkalmazhatók a gyakorlatban, a változás és a fejlődés pedig nem monitorozható vagy mérhető megfelelően. Az idei Generation Equality Forum ezen igyekezett változtatni.

A találkozó alapját az 1995-ös negyedik Nőügyi Világkonferencia és annak záródokumentuma, a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform adta. Akkor a konferencia és az ott megfogalmazott célok és törekvések soha nem látott elköteleződésről tettek tanúbizonyságot: kormányok és civil szervezetek együtt álltak ki a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása mellett, és felcsillant a remény, hogy egyszer talán minden nő és lány számára alapvető lesz az oktatásban való részvétel, és a férfiakkal azonos lehetőségeik lesznek a gazdasági életben, amelyek megteremtik egy boldogabb és teljesebb élet alapjait. Több mint huszonöt évvel később azonban még mindig rengeteg a tennivaló. A nemek közötti egyenlőség továbbra is távoli célnak tűnik – és bár ebben a negyed évszázadban történt előrelépés, egy tavaly márciusi jelentésből kiderül, hogy a világ egyetlen országában sem valósult még meg a nők és a férfiak közötti teljes egyenlőség.

A lassú változás problémájára tavaly ősszel a UN Women igazgatója is felhívta a figyelmet. A Pekingi Világkonferencia 25. évfordulóján Phumzile Mlambo-Ngcuka kiadott jelentésében úgy fogalmazott, hogy a Nyilatkozat és Cselekvési Platform relevanciája huszonöt éve mit sem csökkent: a nők helyzete ráadásul a koronavírus-járvány alatt csak tovább romlott, ez pedig semmissé tette a már elért eredmények egy jelentős részét is.

A 2021-es Generation Equality Forum tehát abban a szellemben kezdete meg működését, hogy az 1995-ben megfogalmazott célokat felelevenítse, valamint hogy felélessze és megszilárdítsa azt a globális összefogást, amellyel valóban messzemenő változást érhetünk el. A Fórum két részben zajlott, két helyszínen: Mexikóvárosban már korábban, márciusban összeültek a résztvevők egy virtuális találkozóra, amelyet a most július 2-án véget érő párizsi találkozó követett.

Konkrétabb célok, mérhető fejlődés

A Fórum célja az volt, hogy a civil társadalom bevonásával konkrét lépéseket tegyen a nemek közötti egyenlőség elérése felé, és hogy felgyorsítsa a fejlődést jól átlátható és mérhető célok kitűzésével. Ennek megfelelően a mexikói virtuális találkozó eredménye egy olyan dokumentum (Action Coalitions: A Global Acceleration Plan for Gender Equality) tervezete volt, amely hat főbb megoldandó ügyet jelölt meg:

  1. a nemi alapú erőszakot,
  2. a gazdasági igazságosságot,
  3. a testi önrendelkezést és a szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat,
  4. a nők jogait szem előtt tartó klímavédelmi tervet,
  5. a technológia és az innováció felhasználását a nemek közötti egyenlőség előmozdításához, valamint
  6. a feminista mozgalmakat és vezetést.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy ezeket a célokat csak a kockázatok és akadályok felmérésével lehet teljesíteni.

A résztvevők a hat alapterületet kisebb, könnyebben értelmezhető célokra bontották le, amelyekkel jobban nyilvántartható és mérhető a változás, elkerülve azt, hogy a tényleges fejlődés helyett lassan és átláthatatlanul haladjunk előre a nemek közötti egyenlőség megvalósítása felé. Ezeket a célokat a következő öt évben, 2026-ig igyekeznek a résztvevők teljesíteni. Az alábbiakban a konkrét alcélok közül szedtünk össze egyet-egyet mind a hat célból:

  • a nemi alapú erőszak csökkentése: Háromból egy nő volt már kitéve partner általi erőszaknak, nem partner által elkövetett szexuális erőszaknak, vagy mindkettőnek. Ez 736 millió nőt jelent. A dokumentum első javaslata, hogy az országok ratifikálják és a gyakorlatban is erősítsék meg a nők elleni erőszakkal foglalkozó egyezményeket, illetve hogy a közszféra és a privát szektor tagjai is illesszék be a gyakorlatba, finanszírozzák és következetesen vessék be a megfelelően alátámasztott és hatékony törvényeket, amelyek a nemi alapú erőszakot igyekeznek csökkenteni.
  • gazdasági igazságosság: A koronavírus-járvány első hónapjában 740 millió nő dolgozott az informális gazdaságban, az ő bevételük ekkor 60%-kal csökkent. Míg a járvány idején a férfi munkavállalók száma Európában és Közép-Ázsiában csak 21%-kal csökkent, addig ugyanebben a térségben a női munkavállalók 25%-a vesztette el a munkáját. A gazdasági egyenlőtlenségek tehát megsokszorozódtak a koronavírus-járvány alatt, ezért a Generation Equality Forum résztvevői többek között a leginkább nők által telített gondoskodási szektor megreformálását javasolják. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a gondoskodási munkákat innentől megfelelően monitorozzák, bevegyék a számításba és számszerűsítsék. Enélkül a szektor megfelelő finanszírozása sem lehetséges.
  • testi önrendelkezés és szexuális és reprodukciós egészség és jogok: A világon ma még mindig rengeteg helyen elégtelen vagy teljesen hiányos a gyerekek és fiatal felnőttek megfelelő oktatása az önrendelkezésről és a szexuális egészségről. Ez a gazdasági helyzetükre is hatással van: Azok a fiatalok, akik a népesség legszegényebb ötödéhez tartoznak, 3,7-szer nagyobb eséllyel szülnek gyereket a 18. életévük betöltése előtt, mint azok, akik a leggazdagabb ötödhöz tartoznak. A dokumentum egyik javaslata egy olyan átfogó szexuális és reprodukciós jogokkal foglalkozó terv, amely a szigorú szabályozások lebontásával 50 millió nő és fiatal lány számára teszi elérhetőbbé a fogamzásgátlási módszereket és az abortuszt.
  • a nők jogait szem előtt tartó klímavédelmi terv: a klímaváltozásnak halmozottan ki vannak téve a marginalizált közösségek tagjai, azon belül is különösen a nők. Emiatt nagyon fontos, hogy a klímavédelmi tervet az ő hozzájárulásukkal, az ő szempontjaikat figyelembe véve hozzuk létre. A résztvevők javaslata ezzel összhangban egy olyan klímastratégia, amely nőket helyez a döntéshozatali pozíciókba, hogy ezáltal egy inkluzívabb és zöldebb gazdaságot tudjunk létrehozni.
  • a technológia és az innováció felhasználása a nemek közötti egyenlőség előmozdításához: a digitális eszközök használata ma már elengedhetetlen a fejlődéshez és a nemek közötti egyenlőség előmozdításához. Ahogy arról azonban már mi is írtunk korábban, a lányok és nők számára világszerte kevésbé elérhetők az olyan eszközök, amelyek megkönnyítenék a tanulást, a munkát és a kapcsolattartást, ez pedig tovább növeli a szakadékot köztük és a férfiak között. Ennek eredménye többek között az is, hogy továbbra is sokkal kevesebb nő található az ún. STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területein, mint férfi. A digitális szakadék leküzdésére a dokumentum megalkotói arra szólítják fel a tech óriásokat, hogy vállalják a felelősséget, és figyeljenek arra, hogy a termékeikkel és szolgáltatásaikkal hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőtlenségekhez. Ez például olyan eszközök tervezését is jelenti, amelyek képesek monitorozni az online elkövetett nemi alapú erőszakot.
  • feminista mozgalmak és vezetés: a feminista mozgalmak ma vészesen alulfinanszírozottak annak ellenére, hogy munkájuk rendkívül fontos a nemek közötti egyenlőség előmozdításához. Ahhoz, hogy munkájukat megfelelően és hatékonyan tudják végezni, a finanszírozásukat legalább duplájára kellene emelni 2026-ra. Emellett a feminista mozgalmak számára biztosított mozgástér is szükséges: monitorozni és dokumentálni kell az összes olyan emberi jogi kihágást, amely az ilyen mozgalmak működése ellen irányul.

Ez lehet a megoldás?

Az idei Generation Equality Forum változást hozott a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó konferenciák terén. A fejlődéshez elengedhetetlen ez az újfajta hozzáállás, amely mellett a Fórum résztvevői elkötelezték magukat, hiszen mára már világossá vált, hogy csak konkrét akciókkal tudjuk csak felgyorsítani a régóta húzódó fejlődési folyamatot.

Fontos pillanatban érkezett ez az esemény, hiszen a koronavírus csak tovább rontott a már meglévő nemek közötti egyenlőtlenségeken és növelte a nők elleni erőszakos cselekedetek számát is. Gazdasági szempontból is súlyos következményekkel járt a járvány: bizonytalanabbá vált a nők pénzügyi helyzete egyrészt a megnövekedett fizetetlen gondoskodási teendők ellátása miatt, másrészt pedig azért is, mert veszélybe kerültek a jobbára nők által telített alulfizetett, bizonytalan és informális munkahelyek.

Ebben a helyzetben a Fórum résztvevőinek elhivatottsága és az ott megfogalmazott konkrét tervek valóban bizalomgerjesztőek. A tényleges változáshoz azonban arra van szükség, hogy a résztvevők valóban következetesen, a felelősséget vállalva és a fejlődést monitorozva tegyenek a nemek közötti egyenlőségért. Mindenhol a világon.

Fotó: UN Women/Ryan Brown