Belgium vette át január 1-jén Spanyolországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét és a következő fél év mindenképpen izgalmas lesz azok számára, akik szívükön viselik a részvételiség témáját, vagy akárcsak kíváncsiak arra, milyen hatással lehet a politikai döntéshozatal minőségére, ha jobban bevonják az állampolgárokat a közügyek alakításába. A belga elnökség ugyanis a következő hat hónapra egy többszintes részvételiségi programot dolgozott ki, melynek első eleme egy, a közeljövőben induló, országos szintű közösségi gyűlés (beEU 2024 citizen panel). A Belgium teljes területéről érkező, véletlenszerűen kiválasztott állampolgárok hat napon keresztül tanulnak és ötletelnek arról, hogy hogyan lehetne, kéne szabályozni a mesterséges intelligenciát (artificial intelligence/AI), illetve, hogy ezen a témán belül mi lehetne, minek kéne lennie az EU pontos szerepének.
Sürgető probléma
Az mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az elmúlt években egyszerre remény és félelem forrása. Egyszerre nyitotta meg a kapukat az emberiség számára fantasztikus lehetőségek előtt, de a vele járó veszélyek is jelentős aggodalomra adnak okot. Nem meglepő tehát, ha mind uniós, mind pedig nemzeti szinten égető fontosságúvá vált az AI szabályozásának gyors és részletes kidolgozása.
A közösségi gyűléstől a belga kormány azt reméli, lehetőséget teremt arra, hogy a témát minél több aspektusból (köztük biztonsági és morális, valamint többek közt a munkahelyekre, technológiai szuverenitás megőrzésének lehetőségére és a gazdasági versenyképességre, demokráciára gyakorolt hatásának szempontjából) körüljárják az állampolgárok. A folyamat végén egy olyan konstruktív javaslatcsomag születik majd, amely jelentős segítséget nyújt a 2024-29-es időszakra szóló uniós stratégia összeállításához. Az uniós irányvonalakat és célokat meghatározó menetrendet az uniós vezetők várhatóan 2024 júniusában fogadja majd el.
Tavaly év végén egyébként az Európai Tanács ideiglenes jelleggel már megállapodott az Európai Parlamenttel a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályokról (Artificial Intelligence Act). Mint az Európai Tanács sajtóközleményéből kiderül, a három hónapos maratoni tárgyalások nyomán megszületett rendelettervezet célja annak biztosítása, hogy az európai piacon forgalomba hozott és használt mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságosak legyenek, és tiszteletben tartsák az alapvető jogokat és az uniós értékeket.
A mérföldkőnek számító javaslat célja továbbá ösztönözni a mesterséges intelligenciára irányuló beruházásokat és innovációt Európában. A fő eleme a kockázatalapú megközelítés, azaz minél nagyobb kockázatot jelent az adott mesterséges intelligencia rendszer a társadalomnak, annál szigorúbb szabályok vonatkoznak rá. Jelenleg az (ideiglenes) megállapodás jogi és nyelvi felülvizsgálat alatt áll, amíg az EP és a Tanács hivatalosan el nem fogadja azt, feltehetően még még idén tavasszal. Noha a belga közösségi gyűlés javaslatai az Artificial Intelligence Act szövegén már aligha változtatnak, hatással lehetnek később arra, hogy hogyan lesznek a jogszabály elemei átültetve a gyakorlatba.
Hat nap, hatvan résztvevő
A belga közösségi gyűlés február 24-én kezdi meg a munkát Brüsszelben, az Egmont Palace-ben, és három hétvégén át ülésezik majd (február 24-25-én, március 23-24-én és április 20-21-én.) Hogy összetételében hűen tükrözze Belgium lakosságának sokszínűségét, a szervezők az elmúlt hetekben összesen 16 200 meghívót küldtek szét országszerte, melyben arra kérték a címzettet, regisztráljon az eseményre. Közülük 1170-en ezt meg is tették (7,2 százalék), ami nagyon magas aránynak számít.
A gyűlésen résztvevő 60 állampolgárt végül az összes regisztráló közül sorsolással választották ki január 26-án olyan módon, hogy összetételükben tükrözzék a belga társadalmat korcsoport, nem, lakókörnyezet, jövedelem és iskolai végzettség alapján.
A program minden nap délelőtt tíztől tart délután 5-ig. A résztvevők napidíjat kapnak (összesen 320 eurót, azaz körülbelül 120 ezer forintot), a szervezők továbbá szállást biztosítanak azoknak, akik távolról érkeznek. Hogy milyen alapos tudásátadás zajlik majd a gyűlésen jól jelzi, az eseménynek csak az első hétvégéjén húsz szakértő igyekszik bemutatni az állampolgároknak a téma különböző aspektusait.
A közösségi gyűléssel valódi társadalmi párbeszéd indulhat el Belgiumban a témában, a módszertan pedig biztosítja, hogy minden társadalmi csoport hallathassa a hangját és minden résztvevő elmondhassa a véleményét és megoszthassa a tapasztalatait. A gyűlés francia és holland nyelven zajlik majd és tolmácsok segítik a folyamat gördülékenységét.
Kérdésünkre, hogy milyenek a visszejelzések a közösségi gyűléssel kapcsolatban eddig, David Jordens, a soros elnökség szóvivője elmondta, a mesterséges intelligencia a belga elnökség egyik fő témája és olyasmi, ami nagyon gyakran szerepel a belga országos és helyi hírekben. A közelmúltban kifejlesztett AI applikációk arra sarkalják az állampolgárokat, hogy megpróbálják elképzelni, vajon a technológia fejlődésével mi mindenre nyílik majd lehetőség. Mint mondta, egyértelmű, hogy az AI számos különböző érzelmet vált ki a széles belga társadalomban. Aggodalmat épp úgy, ahogyan bizakodást. Nem tudjuk, pontosan mi történik. Vajon társadalmilag kezdjük elveszíteni a kontrollt az információk felett, vagy éppen ellenkezőleg?
A szóvivő szerint,
a közösségi gyűlésre érkezett nagy arányú regisztráció és számtalan pozitív visszajelzés a lakosság, média és politikusok részéről egyértelműen mutatja, hogy a mesterséges intelligencia témája megragadta a belgák képzeletét.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó közösségi gyűlés az első, de távolról sem az egyetlen részvételiség növelését célzó folyamat, amely a belga elnökség alatt zajlik majd. Már most körülbelül tíz, önkormányzati szintű közösségi gyűlés is be van van tervezve Belgium-szerte.
A belgák számára nem új a megközelítés
Belgiumban a párbeszéd alapú részvételi eszközöknek igen jelentős hagyománya van, sőt, az úgynevezett deliberatív tanácsok immáron intézményesített részei a döntéshozatali folyamatnak. Arról, hogy mióta, miért és pontosan hogyan működnek ezek, korábban Jonathan Moskovic, a francia nyelvű brüsszeli parlament demokráciáért felelős tanácsadója mesélt a DemNetnek egy interjú keretében.
Noha, Magyarországon itt még nem tartunk, nálunk is több közösségi gyűlés volt már, melyekről bővebben itt olvashattok.
Kiemelt kép forrása: Pexels/Tara Winstead