„A Z generáció tagjai elégedetlenek az „idejétmúlt és újrahasznosított választói demokráciával, ha azonban a korlátokat felszámoljuk és megpróbáljuk kiterjeszteni a demokráciát. Na, abban a Z generáció abszolút partner”
– így fogalmazott Susan Nakyung Lee egy interjúban. A mindössze 20 éves, koreai gyökerekkel rendelkező egyetemista neve egyelőre kevesek számára ismert, pedig nem vállalkozott kevesebbre, mint hogy egyik szervezője legyen a világ első globális szintű közösségi gyűlésének.
A Global Assemblyben (GA) a Föld száz különböző pontjáról sorsolás útján kiválasztott száz fő vesz részt. A tagok október 7. és december 18.között online összesen 68 órán keresztül „üléseznek”. Előbb előadásokat hallgatnak meg a klímavészhelyzetet érintő különböző témákról, majd közösen javaslatokat fogalmaznak meg a döntéshozóknak azzal kapcsolatban, „miként tudja az emberiség igazságosan és hatékonyan kezelni a klíma- és ökológiai krízist”.
Noha a GA végső jelentése várhatóan 2022 márciusában jelenik majd meg, november 1-jén Glasgowban a 26. Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezmény részes feleinek Konferenciáján (COP26) megosztják addigi ötleteiket, tapasztalatikat a jelenlevőkkel.
Global Assembly: bázisdemokrácia felturbózva
A közösségi gyűlések lényege, hogy a korábban nagyrészt megszokott formától eltérve a hétköznapi állampolgárok is beleszólást kapjanak abba, hogyan reagáljanak a döntéshozók a mindenkit érintő kérdésekre. A közvetlen demokráciának ezen eszközét már az ókori görögök is használták, az elmúlt évtizedben pedig több országban, köztük például Írországban is többször alkalmazták sikerrel, hogy társadalmi és alkotmányos változást érjenek el összetett, fajsúlyos és érzékeny témákkal kapcsolatban.
Sőt, városi szinten már Magyarországon is volt két közösségi gyűlés: tavaly Budapesten, idén pedig Miskolcon. Globális szinten azonban egyelőre hasonlóra még nem volt példa. Hogy működhet-e ilyen méretekben, majd eldől, hiszen rengeteg ponton ütközhet nehézségekbe a nyelvi és kulturális különbözőségek áthidalásától kezdve az eltérő időzónák miatt a „gyűlések” összehangolásáig. Az azonban aligha ördögtől való gondolat, hogy éppen a mindannyiunk életét befolyásoló klímaváltozás témájában a politikusok és az üzleti szféra képviselőin kívül a „hétköznapi emberek” hangja, tapasztalatai, véleménye is szerepet játszhasson a kollektív válaszok keresésében. És lehetne-e egy ilyen gyűlést jobban időzíteni, mint a közelgő ENSZ klímakonferencia idejére? Aligha.
A COP26 a szakértők szerint a 2015-ös párizsi csúcs óta a legjelentősebb klímakonferencia lesz. A Párizsi Megállapodáshoz csatlakozott országok ugyanis most adnak majd számot arról, mit teljesítettek a hat évvel ezelőtt vállaltakból s egyúttal kiegészíthetik, aktualizálhatják is azokat.
Száz fő a világ
Az ENSZ, a brit és a skót kormányok, valamint több magán donor támogatásával létrejövő Global Assembly résztvevőinek kiválasztása több lépésben történt. Június 24-én a NASA népességsűrűségre vonatkozó adatbázisát felhasználva sorsolással választották ki a Föld száz pontját. Ezek után valamennyi pont közelében kerestek a helyi közösséggel szoros kapcsolatban álló szervezeteket (pl. könyvtárak, ifjúsági központok, kulturális intézmények, sportklubok, stb), melyeket arra kértek, hogy javasoljanak 4-6 potenciális részvevőt. A beérkezett nevek közül végül ismét sorsolással választottak ki száz főt, olyan formában, hogy a csapat összetételében (származási hely, kor, nem, társadalmi-gazdasági háttér.) visszaadja a Föld lakosságának összetételét: száz főből így például hatvanan érkeztek Ázsiából, a résztvevők fele nő, és hetvennek a jövedelme nem éri el a napi 10 dollárt. A száz fő persze kevésnek tűnhet, és nyilván nem adja vissza teljes mértékben Földünk sokszínűségét. De ne feledjük: az idei még csak egy pilot-projekt – azaz remélhetőleg a jövőben több hasonló, viszont nagyobb volumenű gyűlésre is sor kerülhet, és a módszertan is nyilván finomodni fog.
A cél mindenesetre az, hogy 2030-ra létrejöjjön egy állandó globális gyűlés, amely évente mintegy 10 millió emberrel vitatja meg a világméretű kríziseket és keres válaszokat olyan problémákra, mint a klímaváltozás, az egészségügyi rendszerek hiányosságai, vagy az egyenlőtlenség.
Ambíciókban nincsen hiány, november elsején azonban valódi ízelítőt kapunk abból, hogy a GA képes-e megreformálni, felrázni és megújítani a klímacsúcsok világát. Képes-e visszaadni az emberek hittét abban, hogy a véleményük számít és hatással lehetnek a közügyek alakítására. Erre ugyanis, talán soha még nem volt ekkora szükség.
Borítókép: Európai Parlament