A nők és férfiak közötti digitális szakadék, valamint a járvány hatása a technológiai egyenlőtlenségekre volt a témája annak a március 24-i webinárnak, amit a 300 civil szervezetet összefogó Finnish Development NGOs rendezett meg.
A koronavírus-járvány 2020-ban az egész világot elemi erővel rázta meg. Az egészségügyi rendszerek túlterheltek, eddig soha nem látott mértékben nőtt a szakadék a gazdagok és a szegények között, és a válságból való gazdasági felépülés akár évekig is eltarthat. Az elmúlt időszakban mi is többször érintettük a nemek közötti egyenlőtlenségek kérdését is, amelyet a járvány is egyre csak mélyített.
A koronavírus-járvány valóban soha nem látott módon vetette vissza a nemek közötti egyenlőségben eddig elért eredményeket az egész világon. A Finnish Development NGOs legújabb, a webináron bemutatott jelentése szerint a munkájukat a vírus miatt elvesztő emberek több mint fele nő volt, a járvány által leginkább sújtott szektorban, az egészségügyben, pedig legnagyobb arányban szintén nők dolgoznak. A vírusnak való kitettség számukra így csak még nagyobb lett, ami óriási egészségügyi kockázattal jár.
Azonban a problémák sora itt nem áll meg. A világjárvány hatására a vállalatok számára az egyetlen túlélési stratégiát az online munkára való átállás jelentette. Ez azonban, míg a férfiak által dominált tech szektorban könnyebben megoldható volt, így nem járt a munkavállalók számára munkájuk elvesztésével, a nőkkel telített gondoskodási szektorokban és a szociális ellátásban nem volt megvalósítható. A járvány így nők tömegét kényszerítette arra, hogy a tervezettnél korábban hagyják ott a munkájukat, míg a férfiakra ez csak kisebb arányban volt jellemző.
A digitális szakadék továbbra is óriási
A nők és férfiak lehetőségei abban, hogy mekkora eséllyel tudnak hozzáférni a digitális eszközökhöz és az internethez, illetve hogy azokat mennyire képesek használni, világszerte eltér. Ugyan az elmúlt években a nemek közötti digitális szakadékot sikerült valamennyire csökkenteni, még mindig egyértelmű egyenlőtlenség mutatkozik a nők és a férfiak digitális eszközhasználatában, ez pedig kihat az életük más területeire is. Az alacsony és közepes bevételű országokban a nők ma 8 százalékkal kisebb valószínűséggel rendelkeznek mobiltelefonnal, és 20 százalékkal kevesebb eséllyel van okostelefonjuk, mint a férfiaknak. A telefonhasználat mellett viszont az internethasználatban is éles eltérések mutatkoznak: a nők mindössze 48 százaléka használja az internetet a férfiak 58 százalékához képest, a mobilnethez pedig 300 millióval kevesebb nő tud hozzáférni, mint férfi.
A nemek között a telefonhasználat szempontjából különbségek vannak abban is, mire használják a nők és a férfiak a készülékeket: a nők sokkal kevésbé használják a telefont a mindennapos teendők elvégzésére a férfiakhoz képest, és kisebb tudással rendelkeznek a már jóval több számítástechnikai hozzáértést igénylő területeken, mint például a programozásban. A jelentés arról is beszámol, hogy egy 25 országban készült felmérés szerint azok a fiatal felnőtt férfiak, akiknek van hozzáférésük mobiltelefonhoz, jóval több dologra is használják azt, mint a fiatal nők: míg a férfiak gyakran játékra vagy a pénzügyek intézésére használják telefonjaikat, addig a nők ennél sokkal alapvetőbb funkciókat, például a telefonálást és számolást végzik gyakrabban telefonjaikon.
De miért van ekkora eltérés a nők és a férfiak között?
A nemek közötti digitális egyenlőtlenség kétoldalú. Egyrészt különbség van abban is, hogy a nők és férfiak mekkora eséllyel férnek hozzá a technológiához, másrészt az sem mindegy, mennyire jártasak a digitális eszközök használatában. A World Wide Web Foundation 2020-as felmérése alapján a vidéken élő internethasználók között a nők 14 százalékkal gyakrabban mondták, hogy számukra az ár nagyban meghatározza, hogy mennyire férhetnek hozzá az internethez. Ez részben amiatt is van, hogy azokban az országokban, ahol a nemek közötti digitális szakadék stabilan megmaradt vagy nőtt, a nők kisebb eséllyel rendelkeznek önálló bevétellel, mint a férfiak. Ha van is bevételük, az általában a férfiakénál kevesebb, illetve gyakran nem kiszámítható, hogy mikor jutnak bevételhez. Probléma még az is, hogy sok nő nem rendelkezhet önállóan a bevétele fölött, így gyakran nincs beleszólása abba, milyen digitális eszközökhöz juthat hozzá és milyen internetcsomagot vásárolhat. A World Wide Web egy korábbi, 2016-os felmérése azt is megmutatta, hogy azokban az országokban, ahol az internet az átlagosnál drágább, a nők közül is jóval kevesebben használják az internetet. Ez a nők és a férfiak közötti bérkülönbségek fényében nem meglepő – a nők globálisan 25 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál.
A másik éles nemek közötti különbséget a digitális kompetenciák hiánya adja. Ez azonban nem választható szét a nemek közötti egyenlőtlenségektől, amelyek az életünk más területeit is meghatározzák, például az oktatás hossza és minősége. Diákkorú lányok világszerte másfélszer nagyobb eséllyel lesznek kizárva az általános iskolai oktatásból, és ez a szám csak nagyobb a háború sújtotta területeken. Az oktatásból való kiesés nagyban meghatározza azt is, hogy mekkora az írni-olvasni tudás mértéke nemek szerinti megosztásban, az UNESCO 2015-ös felmérése pedig azt mutatja, hogy az írni és olvasni nem tudó felnőttek kétharmadát nők teszik ki. Az ilyen egyértelmű nemi különbségek az írni és olvasni tudásban a digitális egyenlőtlenségben is megmutatkoznak, és jelentősen hátráltatják a nőket és lányokat abban, hogy megszerezzék a digitális életben való eligazodáshoz szükséges tudást. Nem véletlen, hogy az ún. STEM (tudomány, technológia, mérnöki és matematikai) szakok is többségében férfi diákokkal vannak tele; a nők elé életük során rengeteg akadály gördül, amelyek eltérítik őket a matematikai tudományok iránti érdeklődéstől.
Ha van is telefonjuk, nem használhatják akármire
Mint ahogy az élet számos területén, a nemek közötti digitális különbségek hátterében is a káros és régóta fennálló társadalmi előítéletek állnak, amelyek lányok és nők millióitól vonják meg az autonómiát és a döntéshozatalban történő részvételt. A jelentésben említett ugandai CARE szervezet például arról számolt be, hogy még ha a nőknek volt is mobiltelefonjuk, sokan képtelenek voltak használni őket, mert nem volt hozzá SIM-kártyájuk. SIM-kártya vásárlásához pedig hivatalos okmányra van szükség, ami sokkal kevesebb nőnek van, mint férfinak.
Tanzániában a fennálló patriarchális rendszer miatt a nőket gyakran abban is korlátozzák, mire használhatják a készülékeiket. Még ha rendelkeznek is saját mobiltelefonnal, azt, hogy mikor és mire használhatják a telefont, nem ritkán a közösség egyik férfi tagja határozza meg. Az ilyen korlátozó szokások miatt fontos megjegyezni, hogy a nők hozzáférése a digitális eszközökhöz nem mindig az eszköz puszta megvásárlásán múlik; a teljes digitális egyenlőség nem tud addig megvalósulni, amíg a nők internet- és telefonhasználati szokásaikról nem ténylegesen ők maguk döntenek.
Az sem mindegy, milyen minőségű interneteléréssel rendelkeznek a nők. A jelentés megjegyzi, hogy a nők a jól működő és gyors internethez való hozzáférés tekintetében is hátrányt szenvednek el. Az olyan területekről, ahol nem jó az internet minősége – például távoli, vidéki helyeken – a nőknek kevesebb lehetőségük van arra, hogy az otthonukat elhagyva egy jobb interneteléréssel rendelkező területre utazzanak; így pedig korlátozva vannak az internet által felkínált információk elérésében.
A koronavírus csak rontott a helyzeten
A jelentés szerint 2020-ban kézzelfoghatóvá vált az, aminek már addig is egyértelműnek kellett volna lennie: hogy az internetelérés alapvető jog. A nem megfelelő internet és a digitális eszközök hiánya 2020-ban csak tovább növelte a sérülékeny csoportok egyenlőtlenségeit, hiszen a munka és az oktatás világa is kénytelen volt áttérni az online térbe. Az elégtelen minőségű internet és a telefonokhoz, számítógépekhez való hozzáférés ellehetetlenülése a szegénységből való kitörés lehetőségét vágta el milliók számára – halmozottan érintve a lányokat és nőket. A nők döntéshozatalba való bevonásához, a sztereotípiák és előítéletek csökkentéséhez és az egyenlő munkalehetőségekhez elengedhetetlen, hogy a digitális eszközök és a technológia mindenki számára elérhetők legyenek. Egy olyan világban, ahol a politikai aktivizmus jelentős részben online zajlik, és ahol a koronavírus következtében már a döntéshozatal is áttevődött a digitális térbe, a nők számára elengedhetetlenné vált, hogy az internet használatával is hallassák a hangjukat, és részt vegyenek az őket érintő kérdések megvitatásában.
Az internethasználatban való korlátozás nők milliói számára jelent problémát a koronavírus idején, azonban akadályokkal kellett szembenézniük azoknak a nőknek és lányoknak is, akiknek eddig is volt megfelelő internetelérése. A jelentés ugyanis megemlíti, hogy a koronavírus-járvány alatti bezártság időszakában egyre több nő volt kitéve nemi alapú internetes zaklatásnak, bántalmazásnak és szexuális erőszaknak.
Fotó: Africa Reframed