A magyar lakosság egyenlőségpárti és sokan támogatnának egy progresszív adórendszert Magyarországon – derül ki derül ki az Index, a DemNet és a Závecz Research közös, reprezentatív kutatásából. Miközben a jelenlegi egykulcsos adórendszer és az adókedvezmények a magasabb jövedelműeket támogatják, a válaszadók közel 80 százaléka szerint a gazdagabbaknak arányosan többel kellene hozzájárulniuk a közterhek viseléséhez, és további 13 százalék ingadozó, köztes álláspontról számolt be. Az állítással alig több mint 7 százalék nem értett egyet.
A megkérdezettek egyenlőségpárti beállítódása abban is megmutatkozott, hogy pártállástól függetlenül a legnagyobb egyetértés abban van, hogy a kormánynak feladata lenne a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentése (a válaszadók 94 százaléka egyetértett ezzel az állítással).
Arról viszont, hogy a magyar kormány mennyit tesz azért, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek, a megkérdezetteknek nincs jó véleménye: 51 százalék szerint keveset vagy egyáltalán nem tesz, 30 százalék szerint közepesen tesz és csak 13 százalék gondolja azt, hogy sokat vagy nagyon sokat tesz a különbségek mérsékléséért.
A válaszadók ugyancsak nagy része, 73 százalék gondolja azt, hogy a nagyvállalatoknak is feladata ez, és ugyanennyien várnák el, hogy a milliárdosok is csökkentsék a különbségeket. 72 százalék értett egyet azzal, hogy az EU-nak feladata az egyenlőtlenségek csökkentése. Az átlagembereknek a válaszadók 62 százaléka szerint, maguknak a szegényeknek pedig 66 százalék szerint kellene tenniük az egyenlőtlenségek ellen. Azzal 56 százalék értett egyet, hogy az egyházaknak is feladata lenne a különbségek mérséklése.
Azzal is nagy arányban inkább egyetért a lakosság, hogy a túl nagy vagyoni különbségek hosszú távon komoly feszültséghez vezetnek a társadalmon belül, és abban is inkább egyetértést mutatnak a válaszok, hogy akinek nincs a családjából származó vagyona, annak nincs esélye előrelépni Magyarországon.
A többség (65 százalék) igazságtalannak tartja, ha valaki jobb egészségügyi ellátást kaphat, ha van pénze megfizetni. A válaszadók 51 százaléka úgy véli, hogy a nők ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kapnak a férfiaknál.
Egyébként a megkérdezettek közel 80 százaléka átlagosnak ítéli a saját vagyoni helyzetét, és ebben nincsenek jelentős különbségek aszerint, hogy ki hány éves, milyen településtípuson, melyik országrészben lakik, vagy milyen nemű. Az alacsonyabb végzettségűek viszont az átlagnál rosszabb helyzetűnek érzik magukat.
A válaszadók 49 százaléka szerint nem változott az anyagi helyzete az elmúlt 10 évben és 18 százalék számolt be pozíciója romlásáról. 32 százalék viszont úgy érzi az eredmények alapján, hogy javult a helyzete. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy ettől jelentősen eltér az, ahogyan a válaszadók mások anyagi helyzetének változását ítélték meg: csak 26 százalékuk szerint nem változott, 31 százalékuk szerint romlott és 33 százalékuk szerint javult mások anyagi pozíciója az elmúlt tíz évben.
A kutatás eredményeiben jelentős eltérés mutatkozott aszerint, hogy a válaszadók kormánypárti, ellenzéki szavazók vagy pártnélküliek voltak. Ez ennél a kérdésnél is megfigyelhető volt. A kormányellenesek nagyobb arányban számoltak be a helyzetük és mások helyzetének romlásáról, a kormánypártiak viszont többen vélnek felfedezni pozitív változást másokon, mint ahányan saját magukon.
Az ország gazdasági helyzete az összes megkérdezett 22 százaléka szerint romlott az elmúlt 10 évben, 26 százalékuk szerint nem változott és 47 százalékuk szerint javult.