A PPP-beruházásokban megvalósult intézmények fenntartására és kisebb részben kiváltására idén 130 milliárd forintot kell költenie a magyar államnak az elérhető adatok alapján, az autópályákkal, a Művészetek Palotájával, a börtönökkel, az oktatási, kulturális és sport PPP-kkel számolva – állapítja meg a G7 újabb cikke a gazdasági portál cikksorozatából, amely a magyarországi PPP-projektek visszásságait mutatja be. A több ezer milliárd forintos költségvetési kiadással járó autópálya PPP-k körüli anomáliák ebben a cikkben találhatók.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor alapos elszámoltatást ígért PPP-fronton és az állam számára túlzott terheket jelentő projekktek kiváltását. Ebből azonban gyakorlatilag semmi nem lett, a kormány végül csak 37 milliárd forintot költött kiváltásra, ami a szükséges összegnek vélhetően csak a töredéke. Eközben 2011-ben elment közel félmilliárd forint ügyvédi tanácsadásra.
A PPP-szerződésekről ráadásul nem sokat lehet tudni, ugyanis a kormány szinte semmit nem oszt meg a sajtóval a témában. A G7 hiába keresett meg három minisztériumot, hogy érdeklődjön a kezelésük alá tartozó PPP-projektekről, egyik helyről sem kapott választ, emiatt a portál elemzésében csak a nyilvánosan elérhető információkra támaszkodott.
Így a cikk nem vizsgálhatta például a felsőoktatási intézmények fejlesztését, ahol szintén számos PPP-beruházás történt, de ezek a központi költségvetésből kiindulva nem láthatók. Az oktatási intézmények és a sportlétesítmények terüllete egyébként éppen az, ahol – feltehetően a kisebb beruházási összegeknek köszönhetően – a kormány kiváltott néhány projektet az elmúlt néhány évben. A jelek szerint ez a folyamat még nem zárult le, ugyanis a 2019-es költségvetésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára 2 milliárd forintot különítettek el PPP-k kiválltására.
Az elérhető adatok alapján az látszik, hogy az évi 100 milliárdnál is többe kerülő ppp-s autópályákhoz képest jóval kisebb terhet jelent a költségvetésnek a többi hasonló projekt. Az autópályákon kívüli legfőbb PPP-kiadásokat három intézmény rendellkezésre állási díjai okozzák jelenleg a költségvetésnek: a Művészetek Palotájának már évi 11,5 milliárd forint a költsége,a szombathelyi és a tiszalöki börtön 5,3 milliárd forintba kerül.
A Művészetek Palotája, börtönök, oktatási, kulturális és sport PPP-k miatt szükséges kiadások a kezdeti emelkedés után 2014-től csökkenni kezdtek, a költségvetési kiadások és a GDP növekedésével pedig még inkább visszaszorult a jelentőségük. A többi költségvetési kiadáshoz mérten 2012-ben volt a legmagasabb, a kiadások 0,3 százaléka a PPP-kiadások aránya a 2010-es években, ez 2019-re 0,1 százalékra esett.
A G7 az autópályákon kívül a börtönös PPP-projektekkel kapcsolatban talált a legtöbb megvizsgálható, nyilvános információt. A tiszalöki egy 700, a szombathelyi egy 800 férőhelyes büntetésvégrehajtási intézet, előbbit 2004-ben, utóbbit 2007-ben kezdték megvalósítani PPP-projekt keretében. A szombathelyi projekt nyertese az építőipari kivitelezésben működő ZÁÉV és az ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Future FM volt. Mindkét cég többmilliárdos árbevétellel működik, azonban pénzügyi beszámolóikból nem lehet kikövetkeztetni, mennyi származik a börtönből. A konzorcium másik tagja, a Mátra Holding Zrt., melynek telephelye is van a börtön címén, évi egymilliárd forint körüli árbevételt ér el. A ZÁÉV-ről egyébként érdemes megjgyezni, hogy ma már Mészáros Lőrinchez, a Fidesz-kormányhoz kapcsolódó elsőszámú oligarchához és Orbán Viktor közeli barátjához tartozik.
A tiszalöki börtönt a a KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. építette, a fegyintézet fenntartását külön projektcégbe szervezték, ez a Szent Adorján Kft. Beszámolója alapján nincs más tevékenysége, mint a börtön üzemeltetése és messze a piaci átlag feletti profitot ér el: a cég működése óta 22,1 milliárd forint árbevételt ért el, az üzemi eredmény 6,2 milliárd forint (28 százalék) volt, míg az adózott eredmény 1,5 milliárd forint, ami 6,8 százaléknak felel meg a bevételekhez képest. A G7 cikke szerint kevés olyan jól fizető ingatlanépítési-üzemeltetési projekt van, ami másfél évtizeden át stabilan 6,8 százalékos adózott profitot biztosít a befektetőknek. Az azonban nem látható a hivatalos adatokból, hogy kinek a zsebébe vándorol ez a profit, ugyanis a tulajdonosi háló végén egy az osztrák jogrendben a valós tulajdonosakat elrejtő intézmény, egy magánalapítvány áll. A szerződés egyébként 15 évre szól, így 2020-ban kell elvileg utoljára fizetni a tiszalöki börtönért.
Arról, hogy mik a nemzetközi tapasztalatok a PPP projektek kapcsán, itt írtunk részletesen.
Borítókép: tiszalöki magánbörtön, Rákász Mihály
