A magyar kormány az üzleti átláthatóságot és az információszabadságot korlátozó törvénymódosítást rejtett a jövő évi költségvetési törvényt megalapozó salátatörvénybe. A változást a G7 portál fedezte fel és a javaslat lényege, hogy a jövőben az üzleti adatok tágabb körét is tartalmazó tárolt elektronikus cégkivonat nem lesz lekérhető, csak valósidejű információt nyújtana az online, ingyenesen elérhető, állam által fenntartott cégadatbázis. A törvényjavaslat arra is utal, hogy az ingyenes cégadatok köre a jövőben tovább szűkül, ezeket később tételesen fogják meghatározni.
Magyarországon az üzleti átláthatóság eddig erősnek számított más, például a nyugati országokhoz képest. Az olyan nyilvános online felületeken, mint a cégközlöny, az e-cégjegyzék és az e-beszámoló jelenleg bárki tájékozódhat üzleti partnereinek viszonyairól, megtudhatja, kik az adott cég ügyvezetői, tulajdonosai, milyen alaptőkével és mikor alapították a céget. Ez növeli az üzleti kapcsolatok kiszámíthatóságát és fontos támasz a média számára is az üzleti és politikai szereplők összefonódásának, visszaéléseinek feltárásában.
Az ingyenesen elérhető adatok szűkítésével a kormány jelentős mértékben fékezi ezt. A média kisebb részét alkotó, nem kormánypárti, finanszírozási problémákkal küzdő sajtóorgánumok többségénél a fizetős adatlekérés akadályozni fogja, hogy ellenőrizzenek femerülő információkat vagy kísérletképpen utánamenjenek történeteknek.
A törvényjavaslat további médiát korlátozó eleme, hogy a céginformációkat csak úgy lehet majd megismerni, ha a felhasználó azonosítja magát, és így is csak havonta meghatározott alkalommal. Az a törvény elfogadása után fog kiderülni, hogy hány alakalommal lesznek ingyenesen lekérhetőek adatok és mennyit kell utána fizetni. Az újságírói adatgyűjtést ez nem lehetetleníti el, de aránytalanul megnehezíti és egy fokkal kockázatosabbá teszi. Az azonosítás miatt az állami online cégadatbázist kezelő Igazságügyi Minisztérium különösebb erőfeszítés nélkül nyomon fogja tudni követni, hogy melyik sajtóorgánumnál, ki, milyen cégek után kutakodik. Valószínű, hogy ezáltal a kormánypárttal jó kapcsolatot ápoló, érintett politikai és üzleti szereplők is könnyebben tudomást szerezhetnek majd arról, ha valaki túl sokszor lekéri az adataikat.
A módosítás indoklásában a kormány utal is arra, hogy a cél az információhoz való hozzáférés korlátozása, ugyanis az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást “visszaélésszerűen” használják valakik. Az utalás nagy valószínűséggel a médiáról szól és nem ez az első eset, hogy a kormány a média “visszaélésszerű” működését igyekszik korlátozni.
Az Átlátszó.hu oknyomozó portál és civil szervezet adatigényléseire válaszul benyújtott, Lex Átlátszóként közismertté vált törvénymódosítás 2013-ban például lehetővé tette a közfeladatot ellátó szerveknek, hogy megtagadják az átfogó, számlaszintű, tételes ellenőrzésre irányuló adatkéréseket. Jogvédő civil szervezetek szerint a változtatás sértette az Alaptörvény előírásait, de tiltakozásuk következmények nélkül maradt.
A kormány 2015-ben tovább korlátozta az átláthatóságot, lehetővé téve a közérdekű adatokat kezelő szerveknek, hogy az adatigénylőkkel fizettessék meg az adatigénylés teljesítésével összefüggő, alaptevékenységet meghataldó, aránytalan mértékű munkaerő-ráfordítás költségét. A jogvédő szervezetek ismét tiltakoztak, azonban a változás ezúttal is életbe lépett és a mai napig jelentős mértékben korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát, ugyanis az adatkezelők gyakran több százezres vagy akár milliós összegeket kérnek az információk összeállításáért.
A javaslattal kapcsolatban érdemes azt is megjegyezni, mennyire felemásan bánik a kormány az egyes szereplőkkel. Miközben a civil szervezeteknek rendkívül szigorú transzparencia-követelményeket állapít meg, a jelenlegi változtatással a céges ügyeik részleteit titkolni kívánó üzleti szereplőknek kedvez.