Részvételi demokrácia

civic-engagement-and-democratic-innovation-2

Meggyőződésünk, hogy az érdemi állampolgári részvétel a közügyeinkben a jól működő demokráciák alapfeltétele. Amikor az emberek valódi lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlenül is alakítsák az őket érintő döntéseket, az erősíti a döntéshozókba és az egymásba vetett bizalmat, javítja a szakpolitikák minőségét, és növeli az intézmények legitimitását. A valódi párbeszéd ugyanis előmozdítja a társadalmi kohéziót, a kölcsönös megértést és a valóban közös problémamegoldást.

Magyarországon és a közép- és kelet-európai régióban ezt a munkát egy sajátos történelmi tapasztalat formálja: évtizedeken keresztül a politikai döntések nem az emberekkel együtt, hanem az emberek feje fölött születtek, kevés teret hagyva a valódi társadalmi párbeszédnek és a részvételnek. Ennek az örökségnek a hatása ma is érzékelhető mindabban, ahogyan az állampolgárok viszonyulnak a közélethez és az intézményeinkhez. Az állampolgári részvétel erősítése ezért nemcsak új részvételi eszközök bevezetését igényli, hanem a demokratikus kultúra átalakítását is.

A konvencionális konzultációs formák (mint amilyen a közmeghallgatás vagy a lakossági fórum) a legtöbb tapasztalat szerint nem működnek jól, de nem is elegendőek ahhoz, hogy valóban érdemben bevonják az állampolgárokat vagy hatással legyenek a döntéshozatali folyamatokra. A DemNetben nem hisszük, hogy az emberekből hiányzik az érdeklődés a közügyek iránt; sokkal inkább az a probléma, hogy hiányoznak a megfelelő és hozzáférhető fórumok a valódi társadalmi párbeszédhez és az érdemi részvételhez. Az ilyen terek megteremtése és az új eszközök meghonosítása ezért kiemelt célunk.

A DemNet munkájának középpontjában azok a demokratikus innovációk állnak, amelyek túlmutatnak a puszta konzultáción, és lehetővé teszik az állampolgárok számára az informált, strukturált és konstruktív párbeszédet – a civil és a privát szféra szereplőinek aktív részvételével. Különösen fontosnak tartjuk azokat az eszközöket és megközelítéseket, amelyek erősítik az inklúziót és a sérülékeny társadalmi csoportok hangját, és teret adnak a sokszínű nézőpontok megjelenésének és figyelembevételének.

A jól megtervezett és lebonyolított részvételi folyamatok:

  • növelik az állampolgárok önbizalmát a közéletben való részvétel terén, különösen azok körében, akik korábban kirekesztettnek vagy megnemhallgatottnak érezték magukat,
  • erősítik a különböző vélemények közötti jobb megértést,
  • visszaadják a demokratikus intézményeinkbe vetett társadalmi bizalmat, és
  • támogatják a megalapozottabb és kiegyensúlyozottabb szakpolitikai döntéshozatalt.


A DemNet Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban az elsők között kezdte el alkalmazni az olyan ún. új típusú, deliberatív (párbeszéd alapú) részvételi eszközöket, mint amilyenek a közösségi (állampolgári) gyűlések, hogy változatos háttérrel rendelkező állampolgárokat ültessen egy asztalhoz azért, hogy közösen gondolkodjanak és tegyenek javaslatokat a döntéshozóknak egy-egy összetett közpolitikai kérdésről. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő feltételek mellett az állampolgárok igenis képesek és hajlandók is érdemben, megfontoltan és felelősen foglalkozni a közügyekkel, és közösen keresni a megoldásokat az őket érintő kérdésekben. 

Bár erősen hiszünk a közösségi gyűlések erejében, megközelítésünk abból indul ki, hogy az alkalomszerű részvételi folyamatok és az alkalomszerű részvétel – önmagában – nem elegendő. Tartós hatás csak akkor érhető el, ha kialakul egy szélesebb részvételi infrastruktúra: olyan gyakorlatok, kapacitások, és intézményi struktúrák és feltételek, amelyek a részvételt a kormányzás rendszeres és érdemi részévé teszik, nem pedig egyszeri eseménnyé.

civic-engagement-and-democratic-innovation-3

Az érdemi részvétel és a tartós szemléletbeli változás azonban nemcsak az állampolgárok részvételi hajlandóságán múlik, hanem az intézmények nyitottságán és válaszkészségén is. Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor a demokratikus gyakorlatok még alakulóban vagy átalakulóban vannak, és az intézményi nyitottság nem magától értetődő.

A közintézményekkel, civil szereplőkkel és nemzetközi partnerekkel együttműködve célunk hozzájárulni egy olyan részvételi kultúra kialakulásához, amelyben az állampolgárokat nem csak tájékoztatják vagy csupán formálisan kérdezik meg, hanem érdemben bevonják az életüket érintő döntések alakításába valódi részvételi folyamatok keretében – és ahol a részvétel nemcsak jogként, hanem valódi és hatékony lehetőségként jelenik meg.