A napokban Jeff Bezos is felült a filantrópiavonatra, de kérdés, hogy ez valójában mire elég. A világ leggazdagabbnak tartott embere, sokáig nem arról volt híres, hogy két kézzel szórta volna az adományokat, nemrég mégis azzal került be a hírekbe, hogy 10 milliárd dollárból megalapította a „Bezos Earth Fund”-ot, amelynek a klímaváltozás elleni harc lesz a feladata. Ezzel a második legnagyobb felajánlást tette az elmúlt időkben, csak Warren Buffett előzi meg, aki 43 milliárd dollárt ajánlott fel a vagyonából a Gates Foundationnek.
„A klímaváltozás a legnagyobb veszély, amely a bolygónkat fenyegeti. Szeretnék együtt dolgozni másokkal azon, hogy megerősítsük az ismert módokat a klímaváltozás pusztító hatásai elleni harcra, valamint, hogy új módokat fedezzünk fel” – mondta Bezos a felajánlás bejelentésekor.
Ez nagyon szépen hangzik, kár, hogy közben az Amazon embertelen körülmények között, rabszolgahajcsár módjára dolgoztatja az alkalmazottait, és a cég működése önmagában is rettentően környezetszennyező. Az USA Today adatai szerint az Amazon 2018-ban 44,4 millió tonna CO²-t bocsátott a légkörbe – többet mint Svájc.
De nem is ez a fő probléma, ahogyan azt az St. Lawrence University kutatója, Dave Murphy megjegyzi, hanem hogy az Amazon mozgatórugója a túlfogyasztás, amely egyben a klímaváltozás egyik fő oka is. Nemcsak az áruk szállításakor sérül a környezet, hanem maga az előállítás, valamint a nyersanyagok kitermelése is igen szennyező. De mivel az Amazon számára a fogyasztás jelenti a profitot, aligha lehet remélni, hogy a közeljövőben maguktól behúzzák a féket.
De a profitorientált működés következményei elvontabb módokon is megjelennek. Minden egyes alkalommal, amikor valaki felhívja rá a figyelmet, hogy mennyire álságos a nagyvállalatok, milliárdosok jótékonykodása, valaki más hozzáteszi, hogy „igen-igen, lehet, hogy képmutatás amit csinálnak, de jobb mint a semmi, jobb mintha semmit nem tennének egyáltalán.” De ettől még továbbra is kérdés, hogy ez az ötletszerű jótékonykodás mennyire csak üres porhintés.
A jótékonykodással Bezos és társai ugyanis csak azt garantálják, hogy a befolyás annak az elitnek a kezében marad, amely java részben felelős azokért a problémákért, amelyeknek a megoldását a pénzükkel támogatják – hívja fel a figyelmet például Heather Alberro, a Nottingham Trent University ökológiai politikával foglalkozó kutatója. Bezos felajánlása Alberro szerint csak bebetonozza azt a rendszert, ahol a milliárdos filantrópok ötletszerű felajánlásokkal támogatnak ügyeket, jelen esetben a klímaváltozás elleni harcot, de hátráltatják azt a szükséges alapvető demokratikus gyökerű társadalmi átalakulást, amely a problémák tényleg megoldásához vezetne.
Alberro szerint Bezos testesíti meg azt a bukott gazdasági-társadalmi berendezkedést, amely megszilárdítja az egyenlőtlenséget a világban, valamint a környezeti károk egyik fő okozója. A Bezos Earth Fundhoz hasonló alapítványok lehetőséget biztosítanak a milliárdosoknak arra, hogy a vagyonukat befolyásra váltsák. Így azok az emberek határozzák meg egy probléma megoldása esetén a diskurzust, akik amúgy a problémáért felelősek. Csak egy példa: becslések szerint a Föld legtehetősebb 10 százaléka felelős a teljes szén-dioxid-kibocsátás közel feléért, és ahogy egyre jobban felgyorsul a vagyon központosodása a világban, ez az arány is várhatóan csak nőni fog.
Sokat elárul az elit működéséről az is, amilyen megoldásokban gondolkoznak. Jeff Bezos és Elon Musk a privát űrkutatás úttörői, és mindketten azzal indokolják az űrprojektjüket, hogy a Föld és az emberiség javáért teszik. Tehát könnyebben el tudják azt képzelni, hogy elhagyjuk a bolygót, mint azt, hogy változtatunk az életünkön, és megmentjük azt. Akaratlanul is eszébe jut az embernek a sokat idézett mondás, amit Slavoj Žižeknek tulajdonítanak, hogy „könnyebb elképzelni, hogy véget ér a világ, mint hogy véget ér a kapitalizmus.”
A jelenlegi berendezkedés az erőszakos gazdasági növekedésen alapszik, tehát nem csak egyszerű naivság lenne elvárni, hogy az Amazonhoz hasonló cégek majd „finomhangolják” a működésüket, hanem egyenesen a lehetetlent kívánná, aki ezt szeretné. Ezért lenne több értelme, ha szabályozott keretek között, adók formájában fizetnék be a gazdagok a pénzt, amelyről aztán demokratikusan dőlne el, hogy mire és hogyan használjuk fel, a milliárdosok ad-hoc, pr-vadász akciói helyett.
Kérdés persze, hogy egyáltalán szüksége van-e a világnak multimilliárdosokra. Chuck Collins az inequality.com szerzője is rávilágít arra, hogy a baj nem azzal van, hogy egyesek sok pénzt keresnek, hanem azzal, hogy az egész rendszer abba az irányba halad, amely a leggazdagabbaknak kedvez, akik a lobbierejüket a saját gyarapodásuk szolgálatában használják.
Ráadásul még csak azt sem lehet mondani, hogy az egyre hízó milliárdosok arányosan húznák magukkal a szegényebb réteget is. Az amerikaiak ötödének nulla vagy negatív vagyona volt 2018-ban, ötből két ember pedig nem tudna szükség esetén előteremteni 400 dollár készpénzt. De nem állunk ezzel sokkal jobban itthon sem.
De, hogyan hibásak ebben a milliárdosok? Ahogy Collins is rámutat, érdekellentét van a milliárdosok és az átlagpolgárok között, tehát amikor a milliárdosok a politikusoknál a saját agendájukat nyomják, azzal egyben keresztbe tesznek azoknak az intézkedéseknek, amikből sokan profitálnának. A Billionaires and Stealth Politics szerzői szerint politikai hovatartozástól függetlenül az amerikai milliárdosok (tisztelet a kivételeknek!) azért küzdenek, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetniük – az élükön Jeff Bezossal.
De vannak kevésbé evidens módjai is a kártékony tevékenységüknek, például az ipari méretek ölő offshore-ozás, amikor tanácsadócégekkel felvértezve dollármilliárdokat menekítenek ki adóparadicsomokba, és bújnak ki az adófizetés alól. Az átlagembernek persze nincs lehetősége ilyen trükkös adóelkerülésekre, így ők kénytelen beadni a saját részüket a közösbe.
Persze lehet, hogy Bezos adománya mögött valós jó szándék is van, és a pénzéből sok nemes cél válhat valóra, de ez mégsem helyettesíti azt az alapvető társadalmi átalakulást, amely ahhoz volna szükséges, hogy rendszerszinten lehessen tenni a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen.