Amikor tavaly a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben belevágtunk az első budapesti közösségi gyűlés megszervezésébe, még nem tudtuk, milyen eredményre számíthatunk. Vajon mit fognak gondolni a gyűlés résztvevői a folyamatról, és mit várnak ők maguk tőle? Hogyan fog reagálni a városvezetés, mennyire érzik majd magukénak a kezdeményezést? Továbbá, nem utolsó sorban, vajon mit fognak kezdeni a közösségi gyűlés által megfogalmazott ajánlásokkal?
Egy közösségi gyűlés akkor éri el valódi célját, és akkor sikeres, ha a folyamatot az összes érintett szereplő magáénak érzi: szükséges a döntéshozók elköteleződése, a szakértők ’szakérteni akarása’, a résztvevők aktív közreműködése és együttműködése.
Egy közösségi gyűlés mindig a párbeszédről szól. A folyamat előkészítése során a kivitelezők, a szervezők együtt keresik a megválaszolandó kérdést, témakört a döntéshozókkal, bevonják az előkészítésbe az érintett szakmai csoportokat, a szakértők és a szervezők együtt dolgozzák ki a programot, és a facilitátorok a gördülékeny beszélgetést szem előtt tartva dolgozzák ki a gyűlések pontos menetrendjét. De egy közösségi gyűlés leginkább mégis a döntéshozók és a közösség párbeszédéről, együttműködéséről szól.
Egy közösségi gyűlés akkor igazán eredményes, ha következménye is van. Ha a döntéshozó valóban meghallja a közösség hangját, és kezd is valamit a közösség üzenetével. Éppen ezért kulcsfontosságú – és már a folyamat elején tisztázandó -, hogy mit vállal a döntéshozó a közösségi gyűléssel kapcsolatban.
Az általános minimum elvárás a döntéshozóktól jellemzően az, hogy reagáljanak a közösség ajánlásaira; mi az, amit beépítenek a programjukba, hogyan veszik azokat figyelembe egy-egy készülő szakpolitikai döntés előkészítése során, hogyan biztosítják a közösség javaslatainak megvalósítását.
A budapesti közösségi gyűlés időzítése – a járványhelyzetet leszámítva – szinte ideális volt: Budapest új vezetése az egyes szakpolitikák és gyakorlatok felülvizsgálatára készült, a klímakérdés pedig amúgy is egyre hangosabban dörömbölt az ajtón. A városvezetés 2019 novemberében klímavészhelyzetet hirdetett, és megkezdte a város klímastratégájának a felülvizsgálatát.
A hosszas ötletelés és tervezés után tehát meg is fogalmazódott az igény: Budapest vezetése arra kereste a választ, hogy mit gondolnak a budapestiek, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy élhető maradjon a város, és lehetőségeinkhez képes a leghatékonyabban vegyük fel a harcot a klímaváltozás ellen.
Budapest vezetése pedig a közösségi gyűlés előkészítésekor azt ígérte: a közösség javaslatait beépítik majd a város készülő új klímastratégájába, amelyről majd a Közgyűlés 2021 elején szavaz.
Klímavészhelyzet van – mit tegyen Budapest?
A közösségi gyűlés végül több hónapos előkészítő munka után 2020 szeptember közepén kezdte meg munkáját, és tagjai két intenzív hétvége, azaz 4 hosszú nap munkájának eredményeként egy nyolc pontból álló ajánláscsomagot rakott le a fővárosi döntéshozók asztalára.
A klímastratégia tervezete 2021 januárjára el is készült, a városvezetés pedig a közelmúltban nyilvánossá is tette azt. A javaslat jelenleg társadalmi egyeztetés alatt van: február 19-ig bárki szabadon véleményezheti.
Mivel természetesen kíváncsiak voltunk, hogy a városvezetés hogyan ültette át a stratégiába a közösségi gyűlés ajánlásait, alaposabban is áttanulmányoztuk az elérhető anyagot. Az elemzésben a közösségi gyűlés két vezető szakértője, Bart István és Honti Márk volt a segítségünkre.
Az anyagot kinyitva örömmel láttuk, hogy a városvezetés külön fejezetet szentelt a stratégiában a társadalmi bevonás kérdésének, és több módon is lehetővé tette a budapestiek véleménynyilvánítását a város klíma- és környezetvédelmet érintő ügyeiről.
A stratégiában megjelenik több reprezentatív közvéleménykutatás eredménye, online, nem reprezentatív ’minikérdőívek’ alkalmazása, illetve az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozása során, három különböző témában több alkalommal is összehívott munkacsoport-ülés, melyek civil szervezetek bevonásával zajlottak (az egyik munkacsoportban a DemNet is képviseltette magát).
A klímastratégia részletezi a közösségi gyűlés hátterét és ajánlásait is, hivatkozva, hogy a stratégiának mely pontjai érintik a gyűlés egy-egy javaslatát.
Ezen a ponton fontos megjegyeznünk, hogy a közösségi gyűlésnek nem volt sem feladata, sem célja a részletszabályok kidolgozása; a gyűlés csupán iránymutatást kívánt adni a városvezetésnek, és a főbb cselekvési pontokra nézve fogalmazott meg javaslatokat. A részletek kidolgozása természetesen már a döntéshozók feladata. Ennek megfelelően és ezt szem előtt tartva azt is megnéztük, hogy a klímastartégia mely pontnál hogyan tervezi konkrét cselekvésre váltani a közösségi gyűlés ajánlásait.
Hogyan jelennek meg a gyűlés ajánlásai a klímastratégiában?
1. A közösségi gyűlés ajánlása: A Fővárosi Önkormányzat támogassa a lakóépületek energetikai korszerűsítését.Egyrészt biztosítson pénzügyi segítséget legalább 30%-os vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes, 0%-os hitel formájában. Másrészt hozzon létre egy szakértői, tanácsadói irodát, amely ingyenes felmérést, tanácsadást és kalkulációt végez a tervezett korszerűsítések vonatkozásában.
A klímastratégia vonatkozó pontjai: A lakóépületek energetikai korszerűsítéséről szóló M3 intézkedés céljaiban megfelel a közösségi gyűlés 1. számú javaslatának.
Az intézkedés felismeri a problémákat, és részletesen vázolja fel a fő fókuszterületeket, valamint utal arra, hogy a Főváros együtt fog működni azokkal a felújítási tanácsadó iroda-projektekkel, amelyek már most ismertek. A végrehajtás, illetve az alkalmazandó pénzügyi modell tekintetében azonban megmarad az általánosságoknál.
2. A közösségi gyűlés ajánlása: A Főváros csillapítsa a belvárosi forgalmat az autózás korlátozásával, forgalomszervezéssel, buszsávok és kerékpárutak kialakításával, a parkolás átalakításával, speciális zónák kialakításával és közösségi járművek biztosításával.A javaslat célja a klímavédelem mellett egyúttal a légszennyezés, zaj és zsúfoltság csökkentése is.
A klímastratégia vonatkozó pontjai: A kerékpáros és gyalogos infrastruktúráról szóló M8 intézkedés részletesen, konkrétumokat is tartalmazva mutatja be a Főváros terveit ezen a téren.
A speciális alacsony kibocsátású zónák (LEZ) azonban csupán lehetőségként vannak megemlítve a stratégiában, és az intézkedés siker-indikátorai között nem szerepel a levegőszennyezés csökkenése.
A közautókról és telekocsikról szóló M10 intézkedés célként tűzi ki és indokolja az ilyen szolgáltatások fejlesztését, de ezen túlmenően kevés konkrétumot kínál. Kimondja ugyanakkor az intézkedés, hogy fix állomásokra van szükség a közautók elterjesztéséhez, illetve telekocsi-találkozóhelyekre a telekocsik terjesztéséhez.
Hiányoznak azonban a konkrét célkitűzések arra vonatkozóan, hogy hány darab ilyen állomás, illetve találkozóhely kellene, illetve arról sincs szó, hogy milyen egyéb (pl. jogszabályi vagy ösztönző) intézkedésekkel lehetne fejleszteni ezeket a szolgáltatásokat.
Az M11 intézkedés a forgalomszabályozásról és az LEZ-k kijelöléséről valamint a P+R parkolók fejlesztéséről szól. A célok tekintetében megfelel a közösségi gyűlés által megfogalmazottaknak. Intézkedési konkrétumokat valójában nem tartalmaz, csupán elismétli a korábbi fővárosi tervekben leírtakat, illetve felsorolja a vonatkozó fővárosi hatásköröket és lehetőségeket.
Hiányosság, hogy indikátorként csak a P+R parkolók száma szerepel, nincs pl. belvárosi levegőszennyezési indikátor.
3. A közösségi gyűlés ajánlása: A Főváros fejlessze az agglomeráció közösségi közlekedését az egységes bérletrendszer, telekocsizás, buszsávok, a viszonylatok összehangolása, P+R és B+R parkolók révén.
A klímastratégia vonatkozó pontjai: Az M11 intézkedés a forgalomszabályozásról és az LEZ-k kijelöléséről, valamint a P+R parkolók fejlesztéséről szól. A célok tekintetében megfelel a közösségi gyűlés által megfogalmazottaknak.
Intézkedési konkrétumokat valójában nem tartalmaz, csupán elismétli a korábbi fővárosi tervekben leírtakat, illetve felsorolja a vonatkozó fővárosi hatásköröket és lehetőségeket.
Hiányosság, hogy indikátorként csak a P+R parkolók száma szerepel, nincs pl. belvárosi levegőszennyezési indikátor. (Megjegyzendő, hogy a Fővárosnak az agglomerációval kapcsolatban nincsenek hatáskörei, így csak a kormánnyal és az agglomerációs önkormányzatokkal együttműködve érhet el eredményt.)
4. A közösségi gyűlés ajánlása: Az Önkormányzat indítson média- és tájékoztató kampányt a klímaváltozásról, és arról, hogy az emberek milyen egyéni és közösségi lépésekkel tehetnek a klímaváltozás ellen. Az akció célja, hogy az emberekkel megismertesse a klímaválságot, megértesse velük, hogy mi a tét, milyen változásokra számíthatnak, és hogyan készülhetnek fel ezekre.
A klímastratégia vonatkozó pontjai: Az SZ3 intézkedés konkrét célkitűzést tartalmaz, a Budapest Éghajlatváltozási Platform és egy kapcsolódó online-felület létrehozását. Bár ez nagyon fontos és hasznos dolog, ez nem az a médiakampány, amit a közösségi gyűlés javasolt, hanem inkább a társadalmi párbeszéd egy felülete.
5. A közösségi gyűlés ajánlása: A Főváros különböző intézkedésekkel növelje a zöldfelületeket az utak menti sávok, területek fásításával, füvesítésével, akár a parkolóhelyek csökkentésével is (kompenzáció mellett). Ilyen pl. a zajvédő falak, belső udvarok és villamossínek zöldítése, zöld falak és zöld tetők kialakítása, buszmegállók befuttatása is.
A klímastratégia vonatkozó pontjai: Az A1 intézkedés növelni kívánja a zöldfelületek nagyságát, de nem kimondottan csak az utak mentén. A parkolók és más, jelenleg beépített felületek zöldítése azonban csak nagyon átvitt értelemben jelenik meg.
Az A2 intézkedés az egy személyre jutó zöldterületek nagyságát az ajánlások nyomán a jelenlegi másfélszeresére növelné.
6. A közösségi gyűlés ajánlása: Az Önkormányzat szakértői támogatás nyújtásával, önkormányzati pályázatok kiírásával és pilot projektek megvalósításával ösztönözze a csapadékvíz-hasznosítást és visszatartást. Ezzel, a helyi mikroklíma javítása mellett, csökkenteni lehet a csatornarendszerre nehezedő terhelést és ivóvizet lehet megtakarítani.
A klímastratégia vonatkozó pontjai: Az A12 intézkedés a csapadékvíz hasznosításának és a visszatartásának szabályozási és támogatási rendszerének kidolgozását tervezi (magánberuházók számára is), összhangban a közösségi gyűlés javaslatával. A konkrét ösztönzési forma még nem tisztázott (építési kedvezmény, építési támogatás, kötelező kvóta).
7. A közösségi gyűlés ajánlása: Klímabarát kísérleti utcák létrehozásával be lehetne mutatni a jövő városát. Különféle utcatípusok kialakításával kézzelfoghatóvá, megismerhetővé válnának a jövőben kívánatos életmódbeli, környezeti, energiafogyasztási és közlekedési viszonyok a város lakói számára, egyúttal lehetséges városépítészeti és közlekedési megoldások is tesztelhetőek.
A klímastratégia vonatkozó pontjai: Az SZ3 intézkedés konkrét célkitűzést tartalmaz, a Budapest Éghajlatváltozási Platform és egy kapcsolódó online-felület létrehozását. Bár ez nagyon fontos és hasznos dolog, ez nem az a kísérleti utca program, amit a közösségi gyűlés javasolt, hanem inkább a szakmai és társadalmi párbeszéd egy felülete.
8. A közösségi gyűlés ajánlása: A Főváros állítsa le a klímakárosító projekteket, illetve érvényesítse a klímavédelem szempontjait a projektek engedélyezésében.
A klímastratégia vonatkozó pontjai: Az SZ2 intézkedés célja, hogy a klímavédelmi elvek horizontálisan, érvényesüljenek a rendezési tervekben és a jogszabályok megalkotásában. Ez részben teljesíti a közösségi gyűlés kéréseit, amennyiben a jövőben engedélyezendő projekteknél ez már megvalósulhat, de a most folyamatban lévő projektek esetében nem.
Összességében elmondható, hogy a gyűlés javaslatai több ponton következetesen visszaköszönnek a klímastratégia jelenlegi – még egyeztetés alatt lévő – verziójában, bár néhány pontja a javaslatcsomagnak – remélhetőleg csupán egyelőre – megválaszolatlan maradt.
Fotók: Fülöp Ildikó / DemNet