A II. kerület önkormányzata különleges kezdeményezést indított útjára: egy-egy olyan közösségi gyűlésnek ad otthon, amelynek kizárólag női tagjai lesznek. De ez nem jelenti azt, hogy a férfiakra nem számítunk a folyamatban!
Bár a nők alkotják a magyar lakosság több mint felét, a politikai döntéshozatalban és a közélet más területein jelentősen alulreprezentáltak. A magyar Országgyűlésben a női képviselők aránya az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, és jellemzően ugyanez tapasztalható a helyi önkormányzatokban és a vezető pozíciókban is, különösen azokon a területeken, ahol stratégiai döntések születnek.
Láthatatlan nők
Eközben a közpolitikákat befolyásoló konzultációk és egyeztetések során is gyakran hiányzik a női tapasztalat és nézőpont. A hagyományos konzultációs eszközökkel – például lakossági fórumokon való részvétellel vagy online kérdőívek kitöltésével – jóval kevésbé élnek azok, akik például gondozási feladatokat látnak el, alacsonyabb jövedelműek, vagy egyszerűen kisebb az önbizalmuk ahhoz, hogy bátran hallassák a hangjukat. Ezek pedig gyakran a nők.
A nők hangja az egész közösség iránytűje
Pedig az, hogy mit gondolnak a nők az őket körülvevő világról és milyen a nők életminősége, az bizony rajtuk keresztül az egész közösség jóllétére is kihat. “Az önkormányzati szolgáltatások sok esetben a nők közvetítésével jutnak el a családtagokhoz – gyermekekhez, idősekhez, férfiakhoz –, hiszen többnyire ők azok, akik napi szinten kapcsolatban állnak az intézményekkel, ügyeket intéznek, szervezik és összehangolják a család életét. A nők igényeiben gyakran az egész közösség szükségletei tükröződnek vissza, ezért különösen fontos, hogy a nők visszajelzései és tapasztalatai teret kapjanak a közös gondolkodásban” – mondja Perpék Éva, a közösségi gyálés egyik vezető szakértője.
Ezért szólít meg a budai és a terézvárosi közösségi gyűlés elsősorban nőket – mert ma is gyakori, hogy ők csak közvetetten, vagy egyáltalán nem tudják kifejezni véleményüket a helyi szolgáltatásokról, ellátásokról, fejlesztésekről.
“A nők megszólítása nem kizáró, hanem pont hogy bevonó szándékú: azért indul most ez a gyűlés női részvétellel, mert a tapasztalatok szerint a nők közvetlen meghívás nélkül ritkábban hallatják a hangjukat a nyilvánosságban, pedig tapasztalatuk, rálátásuk és szervezőképességük kulcsfontosságú” – hívja fel a figyelmet Soltész Noémi, a gyűlés másik vezető szakértője.
Magyarország az utolsók között – számok, amikért nem lehetünk büszkék
Ez a két közösségi gyűlés azt a célt is szolgálja, hogy növelje a “nők ügyeinek” láthatóságát Magyarországon. Hazánk számos uniós országhoz képest jelentős lemaradásban van a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának terén:
- Magyarország a 2024-es Nemi Egyenlőségi Index szerint a 27 EU-tagállam közül a 26. helyen áll, 100-ból 57,8 pontot érve el – ez 13,2 ponttal marad el az uniós átlagtól.
- A nemek közötti bérszakadék Magyarországon az EU-átlag felett van, ami tovább erősíti a férfiak és nők közötti gazdasági egyenlőtlenségeket.
- A családon belüli erőszak továbbra is súlyos probléma: becslések szerint hetente egy nő hal meg bántalmazás következtében.
- A rendőrségi adatok szerint az elmúlt öt évben megduplázódott az intim partnerek által elkövetett erőszak áldozatainak száma, és az áldozatok 90%-a nő.
- Az egyszülős háztartások 81%-ában anyák nevelik egyedül gyermekeiket, ami fokozza a pénzügyi kiszolgáltatottságukat.
- Magyarország az egyetlen európai ország, ahol jelenleg egyetlen nő sem tagja a kormánynak – ez tovább csökkenti a nők döntéshozatalban való képviseletét.
Sajnos csak ritkán nyílik lehetőség valódi párbeszédre a fennálló rendszerszintű egyenlőtlenségekről – arról, hogy miért léteznek még mindig, és hogyan lehetne azokat felszámolni egy igazságosabb és fenntarthatóbb társadalom érdekében. Ezen szeretnénk most változtatni. A közösségi gyűlés egy olyan módszertan, amely biztonságos teret, egyúttal valódi lehetőséget teremt a nők számára, hogy együtt, közösen ötletelve, a lehető legtöbb tapasztalatot összegyűjtve fogalmazzanak meg javaslatokat az önkormányzat számára, és érdemi módon bekapcsolódjanak a közpolitikai gondolkodásba.
Nem csak a nők dolga – a férfiaknak is van szerepük a közösségi gyűlésben!
A “nőügyek” azonban nem csak a nők dolga. Az, hogy a velünk és körülöttünk élő nők mennyire érzik magukat biztonságban a köztereinken, és mennyire tudnak kiteljesedni a hétköznapokban, a közösségeinken is múlik. És azt is tudjuk, hogy sok olyan kihívás van, amelyekkel – bár a statisztikák szerint a nőket érintik nagyobb arányban – a férfiak is szembesülnek. A hétköznapok nehézségei sokszor nem ismernek különbséget, így a megoldás sem nehezedhet egyetlen oldalra.
Buda első közösségi gyűlése ugyan a nőknek szól, de a férfiaknak is van szerepe benne! A közösségi gyűléssel párhuzamosan a férfiakat is közös gondolkodásra hívjuk! Arra biztatjuk a kerületi férfiakat, hogy ha a háztartásukba érkezett meghívó a közösségi gyűlésre, nézzék át ők is alaposan, és regisztráljanak egy kifejezetten nekik szóló, félnapos programra! Október 9-én (szombaton) délelőtt ugyanis amíg a szomszéd teremben a nők tanácskoznak, a férfiak is elmondhatják véleményüket a témában!
Az eseményen résztvevő férfiak találkozni fognak a közösségi gyűlés két vezető szakértőjével, Perpék Évával és Soltész Noémivel, valamint a DemNet munkatársaival, és kapnak egy rövid összefoglalót a közösségi gyűlés folyamatáról. Az esemény egy pontján a közösségi gyűlés három tagja is csatlakozik majd, akik első kézből számolnak be a közösségi gyűlésen addig elhangzottakról. Ezt követően a férfiaké a terep! A résztvevők kisebb csoportokban fognak beszélgetni egymással, tapasztalatot cserélnek, majd összegyűjtik az ötleteiket, véleményüket, megjegyzéseiket a közösségi gyűlés témájával kapcsolatban. Ezeket összegyűjtjük, majd – természetesen anonim formában – a közösségi gyűlés elé visszük, ahol a gyűlés tagjai a döntéshozatal során figyelembe tudják venni ezeket a szempontokat is.
A közösségi gyűlés folyamatban tehát bár eltérő feladatunk van a férfiaknak, de más utat járnak be. A két útnak azonban közös a célja.