Etiópia, 2009

Cseh, lengyel, szlovák és magyar parlamenti képviselők, pénzügyminisztériumi munkatársak és civil szervezetek kollegái látogattak el Etiópiába 2008. október elején a „Tudj, hogy tehess!” projekt keretében. Az egy hetes tanulmányúton betekintést nyertek a V4-ek fejlesztési projektjeibe, megismerték az ország oktatási és vízügyi helyzetét illetve az élelmiszerválsággal kapcsolatos problémákat. Az út eredményeként számos ötlet született egy közös Visegrádi nemzetközi fejlesztési forrás megalapozására és V4-es együttműködési projektek megvalósítására.

Talán már a magyar lakosság nagyobbik fele előtt is ismeretes, hogy uniós tagságunk óta Magyarország nemzetközi fejlesztési kötelezettsége kapcsán jelentős pénzösszegeket fordít segélyezésre, fejlesztési projektekre a harmadik vagy fejlődő világban. Többen emlékezhetnek, hogy a magyar állam a szocializmus alatt is támogatott pl. afrikai vagy arab országokat egyetemi ösztöndíjakkal, iskolai adománycsomagokkal, szakemberek/mérnökök kiküldésével, beruházásokkal, stb.

A napjainkban egyre intenzívebben érzékelhető világgazdasági válság kapcsán is beláthatjuk, hogy Magyarország nem tudja magát kivonni a globális folyamatok alól. Ebből következően minden gazdagabb, „északi” állam kötelessége a szegényebb országok támogatása, hogy a világon a forráselosztás harmonikusabbá váljon és ez is hozzájáruljon a globális gazdasági stabilitáshoz. Számos civil szervezet állítja, hogy akár a magyar, ecuadori, etióp, grúz és bangladesi szegénység között is meg lehet találni a kapcsolatot.

Az új tagállamok 2004 óta csiszolgatják nemzetközi fejlesztési (NEFE) stratégiájukat. A legtöbb tagország esetében a Külügyminisztérium a felelőse e szakterületnek, Csehországban és Szlovákiában például már nemzetközi fejlesztési törvényeket is megszavazott a parlament, míg Lengyelországban és hazánkban eleddig nem került sor erre.

A Nemzetközi fejlesztési stratégia egyik első lépése természetesen a célországok meghatározása. Az új tagállamok mind felelősséget vállaltak az Unió határa közvetlen közelében fekvő országok segítéséért az EU Szomszédsági politikájából adódóan. Magyarország ezért is adott prioritást Szerbia és Bosznia-Hercegovina fejlesztésének. Bizonyos nemzetközi kötelezettségek miatt Palesztina került a listára illetve a régi, jó kapcsolatokra és a volt szocialista, szoros szálakra való tekintettel Vietnám is elsődleges célországként szerepel a magyar NEFE stratégiában.

2008-ban az alábbiak szerint alakult át nemzetközi fejlesztési célország-struktúránk:

  • Állandó partnerek: Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Vietnám, Palesztin Hatóság
  • Eseti jellegű támogatások: Macedónia, Ukrajna, Koszovó, Kirgizisztán, Mongólia, Laosz,
  • Kambodzsa, Jemen és az Afrika régió
  • Nemzetközi kötelezettségek alapján támogatottak: Irak, Afganisztán
  • Kötött segélyhitelezésre jogosultak: a DAC listán szereplő országok.

Megjelent az Afrika régió például, amely azt az EUs trendet is követi, miszerint egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a „Fekete kontinens” fejlesztésére. A tavalyi év folyamán Magyarország elengedte Etiópia államadósságát egy feltétellel: az államadósság 10%-nak összegét a magyar állammal együttműködésben az etióp állam köteles fejlesztési projektre fordítani.

A magyar – etióp kormányszintű együttműködés egy vízügyi projekt megvalósításán keresztül indult el, amelynek keretében etióp vízügyi szakembereket képeztek Magyarországon, illetve magyar vízmérnökök fúrtak kutat észak-etióp falvakban számos egyéb tevékenység mellett.

Más új tagállamok kormányzati szervei, civil szervezetei és üzleti befektetői még intenzívebb szerepet vállalnak Etiópia fejlesztésében. Ezért is döntött úgy a V4-ek civilszervezeteit, politikusait és újságíróit összefogó „Tudj, hogy tehess!” projekt, hogy egy közös tanulmányutat szervez cseh, lengyel, szlovák és magyar parlamenti és civil szervezeti képviselők részére.

A projekt eredeti célja szerint parlamenti képviselők és újságírók tudását hivatott gyarapítani nemzetközi fejlesztési témákkal, kérdésekkel kapcsolatosan. Így eredetileg parlamenti képviselők meghívását tűzte ki célul a V4-ek országaiban, azonban a tanulmányút egy hetes hossza nem tette lehetővé magyar parlamenti képviselők részvételét.

Magyarországról Örlős László, a Pénzügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya Nemzetközi Pénzügyi Intézmények Osztálya osztályvezetője és Erős Barbara, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány munkatársa vett részt. Szlovákia szintén egy Pénzügyminisztérium munkatársat, Dusan Wundert és egy parlamenti képviselőnőt, Magdalena Vasaryovat delegálta az útra. Lengyelországból Jolanta Szymanek-Deresz parlamenti képviselőnő, Csehországból pedig az Alsó- és Felsőház Külügyi Bizottságának két tagja utazott Etiópiába.

A résztvevők Awassaban, a Southern People Régióban a látogatás első két napjában az oktatási területtel ismerkedtek. Ellátogattak a lengyel és cseh kormányzat által támogatott általános és szakképző iskolákba, beszélgettek az állami (regionális szintű) tisztségviselőkkel az oktatás helyzetéről. Betekintést nyertek az ENSZ helyi Világélelmezési Programjába (WFP), illetve a UNICEF kollegái ismertették a vízügyi helyzetet és a megoldási lehetőségeket.

A People in Need cseh szervezet etiópiai irodája és a WPF számos vízügyi projektet valósít meg a déli területeken, pl. Alababan. Azonban a sajnálatosan kiújult etnikai konfliktusok miatt nem tudott a csapat e területre ellátogatni.

A tanulmányút a fővárosban, Addisz Abeban formális találkozókkal folytatódott. A V4-ek politikusait, civilszervezeti munkatársait az Európa Tanács helyi vezetője, az Európa Tanács Afrikai Uniós kapcsolati irodája, az Ír Nagykövetség, és nem utolsó sorban az etióp Vízügyi Minisztérium munkatársai fogadták.

Ez utóbbi találkozón az etióp minisztériumban a közös magyar-etióp projekt részleteit ismerhette meg a küldöttség illetve a jövőbeli tervekről konzultálhattak a résztvevők a miniszter tanácsadójával.

A legfontosabb kérdések szinte minden találkozó alkalmával felmerültek:

  1. az új tagállamok lehetséges szerepe Etiópiában
  2. V4-ek együttműködése a nemzetközi fejlesztés területén
  3. a V4-ek politikusainak és tisztviselőinek további szerepe otthon a fejlesztés területén
  4. bilaterális segélyezés és fejlesztés vs. multilaterális
  5. együttműködési lehetőségek a régi tagállamok civil szervezetivel Etiópiában
  6. az etióp kormányzattal való kötelező együttműködés
  7. az új, non-profit szervezeteket érintő etióp törvény
  8. kormányzati, civil és üzleti szféra együttműködése a fejlesztésben
  9. a víz kiemelkedő fontossága az élet minden területén, továbbá a konfliktusok alapját is jelenti

A „Tudj, hogy tehess!” projekt 2008. novemberi ODA (Official Development Assistance) Klubjának keretében egy nyilvános beszámoló, sajtótájékoztató alkalmával a magyar érdeklődök (meghívott politikusok, döntéshozók, újságírók, egyetemisták, szakértők, civil szervezetek képviselői, stb.) a fenti témák részleteiről is felvilágosítást kapnak. Továbbá a DJFA kerekasztal-beszélgetést szervez a segélyezéssel és fejlesztéssel kapcsolatosan: pl. vajon miért mondhatja az etióp Vízügyi Minisztérium munkatársa, hogy a bilaterális támogatást preferálják a multilaterálissal szemben; mennyiben érdemes ezt a magyar államnak is a jövőre nézvést megfontolnia; hogyan tudjuk vállalásainkat teljesíteni jelen világgazdasági válságban; elképzelhető-e szorosabb együttműködés a V4-ektől (egymás szakmai, humán és pénzügyi forrásainak kiegészítése) a nemzetközi fejlesztés területén, stb.

2009-ben szintén a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány szervezésében, a Tudj, hogy tehess!  projekt Vietnámba invitál két magyar parlamenti képviselőt és két újságírót, hogy magyar kormányzati és civil fejlesztési projekteket ismerjenek meg, nemzetközi szervezetekkel és állami tisztségviselőkkel találkozzanak.

GALÉRIA »