Hogyan adóznánk mi, magyarok?

2017. január 24.

A DemNet Alapítvány 2016. novemberében országos reprezentatív közvélemény-kutatással vizsgálta, hogy mit gondolnak a magyar polgárok az adóelkerülés kérdéséről, a multinacionális vállalatok szerepéről, a fejlett országok, hazai intézmények és a politikusok felelősségéről, hogyan képzelik el az igazságos adórendszert, és kinek és miért adnának adókedvezményeket.

A kutatás telefonos kérdőíves adatfelvétel segítségável zajlott, melyet a Publicus Intézet végzett 2016. novemberében. Az 1000 fős minta korcsoportok, nemek és iskolai végzettség mentén jól reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.

A kutatás során megkérdezettek 77%-a válaszolta azt, hogy legalább valamennyire érdeklődik a közügyek iránt, a pénzügyi/gazdasági hírek pedig 70 százalékukat érdeklik valamennyire. Az érdeklődésre erősen hat a válaszadók életkora és iskolai végzettsége: minél magasabban iskolázott valaki, annál nagyobb valószínűséggel érdeklődő a közélet és a pénzügyi/gazdasági hírek iránt. Életkor szerint nézve viszont árnyaltabb a kép: a 18-44 éveseket sokkal kevésbé érdeklik a gazdasági/pénzügyi hírek, mint a közügyek, míg a 45 évnél idősebbek körében a gazdasági hírek iránti érdeklődés gyakorlatilag egybeesik az általános érdeklődéssel.

Ami az adóelkerülés kérdését illeti, a megkérdezettek fele szerint az adóelkerülők többsége illegális eszközökkel él, amikor valamilyen módon nem fizeti meg (az összes) adóterhét, és csak a negyedük véli úgy, hogy az adóelkerülők többsége “csupán” legális jogi furfangokkal él. Mindazonáltal a válaszadók 55% gondolja úgy, hogy attól, hogy az adóelkerülés gyakran legális csatornákon zajlik, az még tisztességtelen.

A konkrét adóelkerülési botrányok azonban alig jutnak át a közvélemény ingerküszöbén. Mindössze a megkérdezettek tizede tudott legalább egy adóelkerülési ügyet említeni a közelmúltból. Adóparadicsomokat viszont a megkérdezettek 23%-a említett (a legismertebbeknek Ciprus és a Kajmán szigetek bizonyultak).

A válaszadók nagyon nagy többsége (92%) azonban egyetért azzal, hogy a multinacionális vállalatoknak ott kéne adózniuk ahol megtermelik a profitjukat, illetve hogy általában véve is jobban ki kéne venniük a részüket a közteherviselésből, mint a kisvállalkozásoknak (87%).

A válaszadók 85%-a inkább egyetértett azzal az állítással is, hogy tudnunk kellene, hogy kik, milyen magánszemélyek állnak az offshore cégek mögött, mert így hatékonyabban fel lehetne lépni az adóelkerülés ellen, és 80%-uk vélekedik úgy, hogy erkölcstelen az, hogy egyesek külföldi offshore cégek mögé bújtatnak nagy vagyonokat, és nem adóznak utána. Szintén a válaszadók nagy többsége értett egyet azzal az állítással is, hogy az adóelkerülések visszaszorítása érdekében az országoknak össze kellene hangolniuk az adózásra vonatkozó jogszabályaikat (91%).

A közvélemény a „politikusokat” érzi elsődlegesen adóelkerülőnek, de viszonylag sokan választották a listáról, a „multikat” és a „gazdasági háttérembereket” is. Előbbieket elsősorban a kormánypárt(ok) támogatói, utóbbiakat a diplomások.

A megkérdezettek elsődlegesen úgy vélik, hogy az adóelkerülőknek azért van lehetőségük az adóelkerülésre, mert azt „senki sem kéri számon rajtuk”. Érdekesség ugyanakkor, hogy a válaszadók erősen megosztottak az ún. közérdekű bejelentőkhöz való hozzáállásban: 47%-uk inkább vagy teljesen egyetért azzal az állítással, hogy akik segítenek feltárni a nagy cégek adóelkerülését, akkor sem lenne szabad megbüntetni, ha eközben esetleg megsértenek valamilyen szabályt, míg 45%-uk elutasítja ezt.

Elgondolkodtató továbbá, hogy a válaszadók több mint fele (55%) szerint nem lenne jó itthon is bevezetni azt a például Norvégiában elfogadott gyakorlatot, hogy bárki megnézhesse bárkiről, hogy mennyi adót fizet. Az ötletet csupán a válaszadók 42%-a támogatná.

Az megkérdezettek nagyjából minden társadalmi csoportja egységes véleményt alkotott arról is, hogy mekkora mértékű adóterheket tartanának igazságosnak: a válaszok átlagait nézve a közvélemény 100 forintból 14 forint elvonását érezné igazságosnak a saját jövedelméből, 17 forintét a kkv szektortól, és 21 forintot a multiktól.

A kutatás arra is rákérdezett, hogy a válaszadók kiknek adnának adókedvezményeket. Az adatok alapján a hazai kkv szektor fejlődését a megkérdezettek 52 százaléka támogatná valamilyen adókedvezménnyel, a multiknak viszont csak 4% adna adókedvezményt a kormány helyében. Utóbbi esetben azonban a válaszadók hajlanak a kompromisszumokra: a megkérdezettek háromnegyede inkább úgy gondolja, hogy az ország számára nem az a legfontosabb, hogy egy nagyvállalat mennyi adót fizet, hanem az, hogy mennyi munkahelyet teremt.

A kutatás érdekessége továbbá, hogy nagyon kevés egyedi kérdésnél találtunk szignifikáns különbségeket a válaszadók pártpreferenciáját illetően, azaz az adózással kapcsolatos véleményeknek hazánkban alig van hatása a pártválasztásokra.
További információ: Bördős Éva, DemNet Alapítvány, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A kutatás az “Európai polgárok mobilizációja annak érdekében, hogy az egyenlőtlenség és a méltányos adózás az európai fejlesztési kérdések központi témájává váljon a 2015-ös európai fejlesztési évben és utána” c., az Európai Unió által támogatott projekt keretében jött létre (EuropeAid/134863/C/ACT/MULTI). A projekt vezető partnere az ActionAid UK, hazai partnere a DemNet Alapítvány. A projektről bővebb információ itt »

letoltes

Adóelkerülés 2016 - Kutatási összefoglaló .pdf formátumban »

Adóelkerülés 2016 - slide-ok .pdf formátumban »

FaLang translation system by Faboba